Blog HU, Görögország, Művészet & Kultúra Görögországban
Leave a Comment

Október 28, OXI – a NEM napja

Sokan a görög büszkeség napjának hívják, mások azt tartják, hogy ezen a napon Görögország bátor cselekedete a második világháború kimenetelét is erősen befolyásolta. Ezt az  ünnepet a görög nemzeti öntudat, bátorság és kitartás jelképeként emlegetik. Október 28-a nemzeti ünnep a görögöknél, melyet szerte az országban fesztiválokkal, felvonulásokkal, tánccal ünnepelnek, hogy emlékezzenek a modern Görögország legdicsőbb óráira. Hogy mit ünnepel az ország ezen a napon, és miért ilyen fontos számukra (illetve egész Európa számára) ennek a napnak a mondanivalója, arról olvashatsz a folytatásban.

Számomra Görögország a szabadság szimbóluma. Fantasztikus emberek lakják e gyönyörű, gazdag országot. Most biztosan felkaptad a szemöldököd a gazdag szón, de kérlek vonatkoztass el a pénztől. Gazdagság, mint a változatos természeti adottságok, állatvilág, növényvilág, földrajz, gasztronómia, tradíciók, ünnepek, szórakozás, és az élet szeretete, a pillanat élvezete és annak megélése, egy színes világ. Pontosan megértve azt, hogy minden pillanat visszahozhatatlan életünkben, tudják a görög emberek megfűszerezni azokat, s egyedivé, felejthetetlenné tenni. Ezért hívom én ezt az országot gazdagnak. Rengetegen aggódtak értem, amikor a nyáron kiutaztam Görögországba a gazdasági helyzet miatt. De nem gondoltok arra kedves aggodalmaskodó “barátaim”, hogy az élet nem csak a politikából és a pénzügyi aspektusokból áll, és gazdagnak lenni nem csak a pénz által lehet?
Most mégis egy politikai döntést is érintő görög tettről írok, de gondoljatok bele, hogy miért lett hatalmas erőket megmozgató történelmi tett egy politikus mondatának következménye!? Mert az igazságot szólta, mert az emberek szabadságáért állt ki. Ki teszi ezt meg manapság? Ki áll ki a saját szabadságáért?
Legyen ez a cikk legszívbőljövőbb tiszteletem jelképe és üzenete Görögország és a görög emberek felé, akik a szabadságukért és igazságukért harcolnak, mind a mai napig!

Görög zászló Santorini szigetén / forrás: pixabay.com

“Ha bármely szín közül választhatnánk, melyek Görögországot jelképezik, egyértelműen a kéket és fehéret választjuk. A fénylő kékre festett zsaluk és ajtók a fehérre meszelt házak orcáján beragyogják az egész országot a napsütésben. Kék “szemek” bámulnak ki a fehér hajótestekből, melyek fel-le hullámoznak a horgonyon az ország partjainak ezernyi kikötőjében és öblében. A tavasz, a nyár és az ősz legtöbb napján a legkékebb tenger összeér a déli nap által beragyogott fehér égbolttal.
Egy bizonyos napon azonban e kék és fehér színeknek még nagyobb jelentősége van.
Október 28-án minden évben Görögország kék-fehér zászlaja ott lobog minden létező szegletben, toronyban az egész országban. Egy nemes nemzet egyöntetű ellenállásának cselekedetéért lobog, melyben a pusztító következmények ellenére kiállt az Axis erői ellen a második világháborúban.” /Richard Clark – Rhodes a notebook/

Kevés annyira jól dokumentált pillanat van Görögország történelmében, mint az a határozott ellenálló NEM – azaz görögül OXI (ejtsd: ohhi) – melyet Ioannis Metaxas miniszterelnök mondott az olasz követnek, Emanuele Grazzi-nak Athénban 1940 október 28-án hajnali 3 órakor Benito Mussolini fasiszta diktátor ultimátumára.

“1940-ben javában dúlt a második világháború. A Hitleri Németország sikert sikerre halmozva több európai országot elfoglalt. Az afrikai hadszíntéren is sikeresek közösen az olasz haderővel. Mussolini az olasz diktátor ekkor már elfoglalta Albániát. Csapatai sikeresen küzdenek a németekkel az afrikai fronton, ám ő mégis irigykedve tekint a német sikerekre. Fejébe veszi, hogy Olaszország befolyását növeli a balkánon.” /greekland.hu/

Benito Mussolini / forrás: wikipedia

Egy, az athéni német nagykövetségen tartott kártyaparti után Emanuele Grazzi 1940 október 23-án hajnali 2:50-kor Metaxas otthonába érkezett, hogy ultimátumot hozzon az olasz vezetőtől, Mussolini-től.
Il Duce (jelentése: A Főnök) – mely pozitív jelzővel az olaszok illették – azt kérte, hogy Metaxas biztosítson az olasz seregnek szabad bevonulást Görögország stratégiailag fontos pontjaira, illetve azok zavartalan elfoglalását.
Szembe nézve az abszurd kéréssel, a görög miniszterelnök habozás nélkül egyértelmű választ adott francia nyelven (az akkori diplomácia nyelvén): “Alors, c’est la guerre” (= Akkor tehát harcban állunk). Ezt a rövid mondatot az athéniak egy velős NEM-nek fordították (azaz: oxi). Metaxas álláspontja teljes mértékben kifejezte a görög emberek akkori érzéseit. Az olasz ultimátum támadások sorozatának része volt, melyet a náci Németország és a fasiszta Olaszország szőtt Európa és Afrika ellen. Az ultimátumot megelőzte egy másik esemény: 1940 augusztus 15-én a görögök egyik legfontosabb ortodox ünnepén, Mária mennybemenetelének napján Tinos sziget kikötőjében egy olasz tengeralattjáró megtámadta a görög ‘Elli’ cirkálót, mely Szűz Mária szent ikonját szállította az ünnepre. “Ekkor a két ország között még nem tört ki a háború, de ez jelzés volt a görögök számára a felkészülésre.” /greekland.hu/

Ioannis Metaxas / forrás: wikipedia

Október 28-án reggel Ioannis Metaxas így szólította meg a görög embereket a rádión keresztül:

“Eljött a pillanat, amikor harcolni fogunk Görögország függetlenségéért, összetartásáért és becsületéért! Annak ellenére, hogy megőriztük legszigorúbb semlegességünket és mindenkitől való egyenlő távolságunkat, Olaszország nem ismerte fel, hogy szabad görögökként kellene élnünk és ma reggel 3 órakor arra kértek minket, hogy mondjunk le az általuk kiválasztott nemzeti területeinkről, máskülönben reggel 6 órakor katonai erőkkel közelítenek felénk. Az olasz követnek azt válaszoltam, hogy a kérést és annak módját úgy tekintem, mint Olaszország kinyilatkoztatását, miszerint háborúban áll Görögországgal.
Görög emberek! Eljött az idő, hogy bizonyítsuk, ha szükséges, méltók vagyunk őseinkhez és a szabadsághoz, melyet kivívtak nekünk. Nemzetünk egy egészként kel fel, egy emberként. Harcoljatok a hazánkért, asszonyainkért, gyermekeinkért és szent tradícióinkért! Most Mindenért harcolunk!”

Az olasz sereg felsorakozott az albán-görög határnál (Albánia ekkor már olasz kézben volt) és reggel 5:30-kor támadott fél órával azelőtt, melyet az ultimátumban ígért. De a görög vezérkar felkészült a védekezésre és a görög sereg szétzúzta az olasz erőket Pindosz és Kalpaki hegyeinél az Epirosz-régióban. A mérhetetlen olasz túlerő és fegyveres felszereltség ellenére az olaszokat visszaszorították a határ mögé egy csúfos vereségben, melyről sokan úgy gondolják, hogy a háború kimenetelét is befolyásolta. Immáron 75 éve az olasz támadásról adott első rádiójelentés élesen visszhangzik minden görög fülében: “Az olasz erők ma reggel 5:30-kor megtámadták vonalainkat a görög-albán határon. Erőink megvédték a szülőhazát.”
A Duce (Mussolini) nagyon gyorsan akart előretörni Ioánnina-nál és Metsovo-nál, de az olasz sereg a görögök elszánt, erőszakos védelmével találta szembe magát. Három héten belül Görögország teljesen mentes volt az inváziós erőktől és ellentámadást indított az olasz kézben lévő albán területeken.

Ezekben a sötét órákban Görögország volt az egyetlen ország Európában, amely ellenállt az Axis előre törésének. Övék volt az első szövetséges győzelem Európában, erőt adva ezzel a kitartásra a többi nemzetnek. Ez volt az első alkalom, hogy az Axis ilyen elkötelezett erőkkel állt szemben, akik nem adták meg magukat, mert az emberek hittek a szabadságban és a demokráciában. Ez volt gyakorlatilag az első jó hír a második világháború alatt, mely különösen pszichológiailag bírt nagy erővel Európa számára. Megtörte az Axis legyőzhetetlenségének mítoszát. A bátor tettet a világsajtó is felkarolta. Számos újság írta meg ezt a váratlan fordulattal végződött bátor tettet. Mussolini megszégyenült és dühös volt. Adolf Hitler szintén nagyon bosszús volt Mussolini “baklövése” miatt. A görög győzelem késleltette, vagy inkább teljesen megváltoztatta Hitler tervét. Nagy német erőket kellett küldenie az olaszok segítségére, ami miatt későbbre volt kénytelen halasztani Oroszország lerohanását, mely katonáit a szovjet télbe vitte harcolni végül az orosz frontvonalra.

“Köszönet a görög embereknek, akiknek a kitartása eldöntötte a második világháborút! Hálával tartozunk Nektek, mert általatok időt nyertünk, hogy megvédjük magunkat!” – Joseph Stalin

Franklin Roosevelt így nyilatkozott a történtekről:

“Amikor az egész világ elvesztette már a reményt, a görög emberek meg merték kérdőjelezni a német szörnyeteg legyőzhetetlenségét bevetve ellenük a szabadság büszke szellemét.”

Winston Churchill a következőket nyilatkozta:

“Ezentúl nem azt fogjuk mondani, hogy a görögök úgy harcolnak, mint a hősök, hanem hogy a hősök úgy harcolnak, mint a görögök!”

“Ha a görögökben nem lett volna ez az erény és bátorság, nem tudni mi lett volna a második világháború kimenetele.”

Mi lett volna, ha nem teszik? Hova vezetett volna, ha igent mondanak? Miért tették? Mi volt a görögökben, ami győzelemre vitte őket? Egy biztos: hazájukért, szabadságukért és a demokráciáért küzdöttek, mindemellett nagyon erősen hittek a győzelemben. Mit ér bármi, ha nincs szabadság?
Jobban, mint bármely másik nap a görög történelemben, ez a nap demonstrálja a görögök hitét a Függetlenség Háborújának nevezett 1820-ban az Ottomán Birodalom ellen vívott csatában, melynek jelmondata: elefteria i thanatos, azaz: szabadság, vagy halál.
Sok görög ezt állítja: a 9 darab fehér és kék vízszintes vonal a görög zászlóban a fenti jelmondat magánhangzóinak számára utal. Szabadság, vagy halál, mely mélyen kifejezi a görög emberek lelkületét.

 

 

Források::
Richard Clark – Rhodes, a notebook
http://greece.greekreporter.com/2015/10/27/the-october-28-1940-oxi-brave-words-by-brave-men/
http://greekland.hu/gorogorszag/index.php?oldal=nem_napja
https://www.youtube.com/watch?v=KztWUNKCkio&index=29&list=RDDU5zF0UM0G0

Advertisements

by

Hungarian woman passionate about writing and photography as an expression, researching for authentic people, powerful stories of humans, cultures, rituals, Nature’s wisdom. Selfmade writer, traveller, anthropology researcher, creative. ~~~ Főként az írás és a fotó nyelvén közlő önálló utat kijáró alkotó embernek, kutatónak, kreatívnak tartom magam. Folyamatos inspirációm a különböző kultúrák, emberi sorsok és motivációk mélyebb szinten történő megismerése és megértése, valamint saját magam felfedezése, egy belső-külső tudatosság és az önazonosság fokozása.

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.