Blog HU, Természet & Konyha
Leave a Comment

Toszkán leves

Milyen is lehet egy toszkán leves a mi magyarok, vagy más nemzetek leveseihez képest? Erre a kérdésre rögtön megkaptam a választ, amikor a toszkán San Gimignano varázslatos középkori városkájában a híres tornyok lábainál egy szerény, családi tulajdonban lévő étteremben levest rendeltem.


Pazar, öblös kerámiatálban tálalták a forró, gazdag levest, mely a magyar értelmezés szerint a főzelék sűrűségével vetekedett:

Mi több, megtömve két szelet kenyérrel, melyet az én jelenlegi étrendemben sajnos el kell hagynom. De talán még így is egy, a magyar tradíciókhoz képest jóval laktatóbb, ízletes, gazdag, sűrű leves kerülhet az asztalra a most következő recept alapján. A mennyiségek ezért csak irányadók, én általában addig pakolom a fazekat zöldségekkel, míg majdnem tele lesz, szeretem a főzelékes, sűrű, laktató levest. Nem beszélve arról, hogy sokkal intenzívebb ízt kap az ember ha több hozzávalót használ.
Mielőtt belevágnánk ennek a nagyon egyszerű levesnek az elkészítésébe, egy rövid ismertető a toszkán levesről Máté Ferenc Toszkána bölcsessége című könyvéből:

“Tésztát és levest egész Olaszországban esznek, de Toszkánában a leves a legfontosabb és csak azután jön a pasta. Minden nap legalább egyszer kerül leves az asztalra, ami ugyanolyan fontos, mint minden más fogás. A toszkánok a gazdag és nehéz leveseket szeretik – kenyérrel, vagy anélkül. A fantázia az egyszerű parasztlevest is a kulináris művészet szintjére emelte. Lehet, hogy a kenyér tölti meg a bendőt, de a toszkán képzelőerő adja hozzá a finom ízt. De ha kenyér nélküli levest is eszel, az is meg fogja mutatni a toszkánok törekvését, hogy sokféle ízt kombináljanak össze egyetlen kanálba.”

 

Készen állsz?
https://www.youtube.com/watch?v=hvkZWhpzmWs

Hozzávalók:

A toszkán konyha képzelő ereje nem azt jelenti, hogy rengeteg féle fűszert használnak, hanem épp ellenkezőleg. Hagyják, hogy a levesben lévő zöldségek természetes ízét érezzük, így csak azok felerősítésére a megfelelő fűszert alkalmazzák a konyhájukban.

  • frissen őrölt fekete bors (én most 4 féle borsot őröltem a levesbe)
    összemorzsolt csilipaprika
  • 300 g spenótlevél
  • 3-4 nagyobb fej paradicsom összevágva
  • 300 g zöldborsó
  • 200 g fejtett bab
  • 2-3 sárgarépa, szeletelve
  • 1 finomra aprított zellerszár (én egy fél zellergumót is beleaprítottam a levesbe)
  • 2 finomra aprított hagyma
  • 4-5 gerezd fokhagyma – finomra aprítva
  • olíva olaj

Elkészítés:

A hagymát, fokhagymát, a zöldborsót, a babot, a sárgarépát és a zellert, a csilit csipetnyi sóval 10 percig párold az olíva olajon.

Add hozzá a spenótot és a paradicsomot. Főzd együtt kb 15 percig. (Én sajnos nem kaptam spenótot, így az most kimaradt)

Majd önts rá annyi forró vizet, amennyit szeretnél 😛 Rajtad áll milyen sűrűre, vagy hígra hagyod levesed. Kb. 40 percig gyöngyözve főzzük. Közben állítsd be az ízét sóval, borssal.

A leves, mint a legtöbb étel akkor adja ki a legtöbb ízt, ha szépen lassan főzzük. Nem éri meg rohanni egy levessel, csak mert már éhesek vagyunk. Finomat akarunk enni, vagy nem? Segal Viktor szerint ráadásul egy jó leves 4 óra alatt készül el!

Mielőtt tálalod, a tányérokat kikenheted fokhagymával és arra szedd a forró levest.

Jó étvágyat!

This entry was posted in: Blog HU, Természet & Konyha

by

//EN// I am a Hungarian woman living on the Greek Dodecanese archipelago where I have been researching the characteristics of the local landscape and culture since 2015. This journey and work on the Aegean sea gives me the fuel to share what I've found: through written materials (on this blog and at other venues), and to create artworks of pressed flowers and herbs which is a great botano-mythical journey, a worship in the great temple of Mother nature that widens my whole world each day a bit more. My interests: human integrity, interactions between a culture and an individual, recognizing and understanding nature's orderly movements and the cosmic patterns in the human (body and psyche) and their interconnectedness with the non-human world, mythology & archetypes, the Great Mother archetype, women's health, and healing through rebonding with nature (especially with the plant world). //HU// Főként a szavak és a képek nyelvén közlő, önálló utat kijárni próbáló, gondolkodó, örökösen válaszokat kereső embernek tartom magamat. Jelenleg Rodosz szigetén élek, ahol 2015 óta próbálom megfejteni a Mediterránum ezen szegletének (engem mágnesként fogva tartó) géniuszát a helyi természetben, szociokulturális vonásokban, egyéni történetekben - valamint próbálom megfejteni saját folytonosan formálódó viszonyulásomat e költészettől parázsló tájhoz, annak ambivalens jelenkori kultúrájához. Ez a kimeríthetetlen felfedező munka lett írásaim (és egyben önismeretem) epicentruma. A Rodoszi Herbárium pedig a görög szigetek természeti gazdagságának és éteri szépségének egyszerre megidézési- és megismerési kísérlete. A helyi növények gyűjtésével, préselésével és képekké alakításával nem csak a teremtés szépségében gyönyörködöm, hanem segít kapcsolódnom a fény útjához, a vegetáció diverzitásához és ritmusához, mitikus történetek, archaikus elfeledett bölcsességekhez, tudattalanomban szunnyadó képekhez, kozmikus analógiákhoz, és mindezen keresztül saját lényegemhez.

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.