Blog HU, Természet & Konyha
Leave a Comment

Toszkán leves

Milyen is lehet egy toszkán leves a mi magyarok, vagy más nemzetek leveseihez képest? Erre a kérdésre rögtön megkaptam a választ, amikor a toszkán San Gimignano varázslatos középkori városkájában a híres tornyok lábainál egy szerény, családi tulajdonban lévő étteremben levest rendeltem.


Pazar, öblös kerámiatálban tálalták a forró, gazdag levest, mely a magyar értelmezés szerint a főzelék sűrűségével vetekedett:

Mi több, megtömve két szelet kenyérrel, melyet az én jelenlegi étrendemben sajnos el kell hagynom. De talán még így is egy, a magyar tradíciókhoz képest jóval laktatóbb, ízletes, gazdag, sűrű leves kerülhet az asztalra a most következő recept alapján. A mennyiségek ezért csak irányadók, én általában addig pakolom a fazekat zöldségekkel, míg majdnem tele lesz, szeretem a főzelékes, sűrű, laktató levest. Nem beszélve arról, hogy sokkal intenzívebb ízt kap az ember ha több hozzávalót használ.
Mielőtt belevágnánk ennek a nagyon egyszerű levesnek az elkészítésébe, egy rövid ismertető a toszkán levesről Máté Ferenc Toszkána bölcsessége című könyvéből:

“Tésztát és levest egész Olaszországban esznek, de Toszkánában a leves a legfontosabb és csak azután jön a pasta. Minden nap legalább egyszer kerül leves az asztalra, ami ugyanolyan fontos, mint minden más fogás. A toszkánok a gazdag és nehéz leveseket szeretik – kenyérrel, vagy anélkül. A fantázia az egyszerű parasztlevest is a kulináris művészet szintjére emelte. Lehet, hogy a kenyér tölti meg a bendőt, de a toszkán képzelőerő adja hozzá a finom ízt. De ha kenyér nélküli levest is eszel, az is meg fogja mutatni a toszkánok törekvését, hogy sokféle ízt kombináljanak össze egyetlen kanálba.”

 

Készen állsz?
https://www.youtube.com/watch?v=hvkZWhpzmWs

Hozzávalók:

A toszkán konyha képzelő ereje nem azt jelenti, hogy rengeteg féle fűszert használnak, hanem épp ellenkezőleg. Hagyják, hogy a levesben lévő zöldségek természetes ízét érezzük, így csak azok felerősítésére a megfelelő fűszert alkalmazzák a konyhájukban.

  • frissen őrölt fekete bors (én most 4 féle borsot őröltem a levesbe)
    összemorzsolt csilipaprika
  • 300 g spenótlevél
  • 3-4 nagyobb fej paradicsom összevágva
  • 300 g zöldborsó
  • 200 g fejtett bab
  • 2-3 sárgarépa, szeletelve
  • 1 finomra aprított zellerszár (én egy fél zellergumót is beleaprítottam a levesbe)
  • 2 finomra aprított hagyma
  • 4-5 gerezd fokhagyma – finomra aprítva
  • olíva olaj

Elkészítés:

A hagymát, fokhagymát, a zöldborsót, a babot, a sárgarépát és a zellert, a csilit csipetnyi sóval 10 percig párold az olíva olajon.

Add hozzá a spenótot és a paradicsomot. Főzd együtt kb 15 percig. (Én sajnos nem kaptam spenótot, így az most kimaradt)

Majd önts rá annyi forró vizet, amennyit szeretnél 😛 Rajtad áll milyen sűrűre, vagy hígra hagyod levesed. Kb. 40 percig gyöngyözve főzzük. Közben állítsd be az ízét sóval, borssal.

A leves, mint a legtöbb étel akkor adja ki a legtöbb ízt, ha szépen lassan főzzük. Nem éri meg rohanni egy levessel, csak mert már éhesek vagyunk. Finomat akarunk enni, vagy nem? Segal Viktor szerint ráadásul egy jó leves 4 óra alatt készül el!

Mielőtt tálalod, a tányérokat kikenheted fokhagymával és arra szedd a forró levest.

Jó étvágyat!

This entry was posted in: Blog HU, Természet & Konyha

by

//EN// I am a Hungarian woman living on the Greek island of Rhodes where I have been researching the characteristics of the local landscape and culture since 2015. This journey and work gives me the sprakle to write (on this blog and at other venues), and to create artworks of pressed flowers and herbs which is a great botano-mythical journey, my little nature worship in the great temple of Mother nature. My topics: human integrity, interactions between a culture and an individual, recognizing and understanding nature's order and the cosmic patterns in the human (body and psyche) and their interconnectedness with the non-human world, mythology & archetypes, the Great Mother archetype, women's health, and healing through rebonding with nature (especially with the plant world). "There is nothing you can see that is not a flower; There is nothing you can think that is not the moon." - Matsuo Basó //HU// Főként a szavak és a képek nyelvén közlő, önálló utat kijárni próbáló, gondolkodó, örökösen válaszokat kereső embernek tartom magamat. Jelenleg Rodosz szigetén élek, ahol 2015 óta próbálom megfejteni a Mediterránum ezen szegletének (engem mágnesként fogva tartó) géniuszát a helyi természetben, kultúrában, egyéni történetekben - valamint saját folytonosan átalakuló viszonyulásomat e költészettől parázsló tájhoz, annak ambivalens jelenkori kultúrájához. Ez a kimeríthetetlen felfedező munka lett írásaim epicentruma. A Rodoszi Herbárium a görög szigetek természeti gazdagságának és éteri szépségének egyszerre megidézési- és megismerési kísérlete. A helyi növények gyűjtésével, préselésével és képekké alakításával nem csak a teremtés szépségében gyönyörködöm, hanem segít kapcsolódnom a fény útjához, a vegetáció diverzitásához és ritmusához, mitikus történetek, ókori gondolkodók elfeledett bölcsességéhez, emberi tudattalanom szunnyadó ősképeihez, kozmikus analógiákhoz, és mindezen keresztül saját lényegemhez.

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.