Történt egy véletlen folyamán, hogy az Innsbruck-tól 13 km-re fekvő Wattens-be utaztunk egy januári hétvégére. Az Alpok szívében elhelyezkedő 7600 fős osztrák kisvárosról semmilyen információm nem volt, azon kívül, hogy Tirol régióhoz tartozik, tehát különlegesen szép természeti adottságai vannak. Jó pár irodalmat fellapozva megtudtam, hogy itt található Ausztria egyedüli írógép múzeuma, valamint, hogy minden év szeptemberében itt rendezik meg a híres osztrák Kasermandl szavaló- és mese fesztivált. Wattens-t azonban egy nagy vállalkozócsalád tette igazán híressé: a Swarovski.

 

Ma a Swarovski vállalat szerves része a helyi közösségnek, és az egyik legnagyobb munkáltatója Ausztriának. Majd 5000 embernek ad munkát a Tirol régióban a marketingtől a gyártásig, a pénzügytől a termékmenedzsmentig. Az akkor még családi manufaktúra 1895-ben itt, Wattensben tette le alapköveit, és nem csak a múlt ver erős gyökeret Wattensben, hanem a jövőt is itt próbálják vizionálni, megalkotni Swarovskiék. Nem csak hatalmas, egyre duzzadó telephelyük épült fel itt, hanem a cég 100 éves évfordulója alkalmából megalkották az egyedülálló Kristályvilágot (Swarovski Kristallwelten), mely nem csak múzeumként, de kulturális rendezvényközpontként is funkcionál. Ezzel megnyitva egy ajtót a kíváncsi érdeklődőknek, népszerűsítve a kristályok csodás világát, melyet évente 600.000-en látogatnak meg.

Mi az a Swarovski?

Ez a név mára már a luxus egyik szinonimájává vált, melyről kitűnő minőségű extravagáns ékszerek, órák, táskák, kiegészítők jutnak eszünkbe. Meglátva a csodás hattyúsziluett logót, mely a tisztaság és elegancia jelképe, egyből arra a páratlan csillogásra asszociálunk, melyet a Swarovski ékszerek tökéletesen megmunkált kristályai nyújtanak. De vajon tényleg kristályokról van szó? Remélem nem okozok csalódást, de nem.

A Swarovski kristályok kémiai értelemben nem kristályok. Atomjaik nem alkotnak kristályrácsot, mint a gyémánt, a hegyikristály, rubin, vagy smaragd, hanem  megjelenésükkel, drágakövekhez hasonló ragyogásukkal érdemelték ki a kristály elnevezést. Tehát a Swarovski kristály üvegből készül. Anyaga hasonló a velencei kristály csillárhoz, ahol az üveghez ólmot adtak a nagyobb fénytörésmutató és színszórás érdekében. Precíziós vágásra képes gépekkel készített magas minőségű ólomüveg kristályok, melyek kvarc, homok és ásványok hozzáadásával születnek.

A nyersanyagok pontos aránya máig ismeretlen, vállalati titok. A speciális gyártási folyamat, a legkiválóbb, legfinomabb nyers alkotóelemek használata, a kristályok lassú lehűtése mind együtt biztosítják a keletkező kristály perfekcióját és annak különleges színjátszó ragyogását. A vállalat 120 éves fennállása alatt egyetlen versenytárs sem volt képes az üveggel a luxus világába betörni és ekkora sikert magáénak tudni.
Egy biztos: valami nagyon fontosat tudhat az a család, amely a kristálynak nevezett üvegből képes milliárdos árbevételt generálni, vagyis az egyik leghétköznapibb anyagot, exkluzív termék és szolgáltatásportfólióvá emelni. Nézzük hát a sikertörténetet, mi is volt a titok!

Daniel Swarovski – a kezdetek

“A férfi egy küldetéssel és egy kristálytiszta vízióval” – így emlegetik sokan Daniel Swarovskit a birodalom megálmodóját és felépítőjét. Az üveg csodálata gyermekkorában csak játék volt, de ez a játék az évek során egy tiszta vízióvá vált számára: az az ötlet inspirálta, hogy megalkosson egy olyan “gyémántot” az üvegből, mely mindenki számára elérhető. Víziója pedig valóság lett, ugyanis a Swarovski kristályokat nagyon nehéz megkülönböztetni szabad szemmel a gyémánttól.

1883-ban, amikor 21 éves volt, részt vett Bécsben az Első Elektromos Kiállításon, ahol Siemens és Edison munkái olyannyira megihlették, hogy hatásukra kifejlesztette az első vízenergiát használó kristályvágó gépet, mely új korszakot jelentett a kristályvágás területén. Felhagyhattak végre a megterhelő fizikai munkával. De az új elektromos találmány nem csak gyorsabb megmunkálást tett lehetővé, hanem addig elképzelhetetlen precizitást, erőteljesebb ragyogást, szinte tökéletes megmunkálást.1862 október 24-én született az Osztrák-Magyar Monarchia egyik nyugat bohémiai kisvárosában Gablonz-ban, mely a mai Csehország területén található. Ez a vidék jelentette a monarchián belül a kristály és üveggyártás fellegvárát. Édesapja kisméretű üzeme csak egy volt a sok közül, amely kristályvágással és csiszolással foglalkozott. Daniel már gyermekként a kristályok és az üveg bűvöletébe esett. Csodálta a kristályüveg megmunkálása után létrejövő páratlan csillogást, miközben figyelte édesapja munkáját annak műhelyében. Ami gyermekként játékot jelentett, az később szenvedéllyé, végül pedig a hivatásává vált. Melyet ő még akkor nem is sejtett.
Szorgalommal sajátította el az üvegvágás technikáit édesapja és más mesteremberek üzemeiben. Akkoriban ez a mesterség még nehéz fizikai munkát jelentett, de ez nem szegte kedvét. Innovatív szemléletének és elszántságának hála hamar nagy áttörést hozott ezen a területen.

Daniel nem kevesebb, mint 9 évet (!) várt arra, hogy ezt a találmányát szabadalmaztassa. Addig őrizte találmányának titkát, míg el nem jött az idő és akkor lépett: 1895-ben sógorával Franz Weis-szel és jó barátjával Armand Kosmannal megalapította a ma ismert cég elődjét Daniel Swarovski & Co. néven.
Azonban a tökéletességre és különlegességre törekvő Daniel nem Gablonzban alapított céget.
Hogy miért? Szerette volna, ha távol van a kíváncsi konkurenciától, ahol könnyebb megvédeni találmányát (a kristálybirodalom a mai napig szigorú titoktartást ír elő alkalmazottainak), viszont közel lenni a vízhez, hogy vízenergiát állíthasson elő gépeihez, és végül olyan bázist keresett magának, amelyet könnyen megközelíthetett az európai elit, leginkább a divat fővárosából, Párizsból. Ennek a 3 kritériumnak tökéletesen eleget tett a Tirol szívében fekvő Wattens kisváros annak természetes vízhálózatával, illetve élénk vasúti forgalmával és kapcsolódásával Európa fővárosaihoz.

A birodalommá épülés – családi üzemből világmárka

Működésük elején Swarovskiék ékszergyártással még nem foglalkoztak, hanem más ékszergyártó cégeknek adták el páratlan csillogású üvegkristályaikat. A 19. század végén, 20. század elején kedzek el az emberek kristályokat viselni a különböző estélyi ruhákon, ekkor a divatipar is felfigyelt a cégre.
1908-ban Daniel 3 fia, Wilhelm, Friedrich és Alfred csatlakoztak a céghez, így az már egy igazi családi vállalkozássá nőhetett.

A hamarosan beköszöntő világháborúk ínséges időszakát szerencsésen átvészelte a vállalat annak ellenére, hogy termékei a luxus kategóriájába tartoztak, melynek eszménye a világháborúban igencsak eltűnt, az ékszerek nyilván veszítettek fontosságukból. Hála innovatív szemléletüknek erős profitot termeltek ezen évek alatt is.

Az első világháború alatti éveket fejlesztésre használták fel. Megalkottak egy új szerszámot, a vidékről elnevezett Tyrolit üvegcsiszoló gépet, mely ma is tartja a piacvezető szerepet. Ezzel a találmánnyal gyakorlatilag függetlenítették magukat a beszállítóktól és egy új területen ő maguk is azzá váltak.

A háború utáni lenyugvó, gazdaságilag erősödő időszakban, amikor a luxus ismét hétköznapivá válhatott, nem késlekedtek, ismét alkalmazkodtak a történelem által diktált új piachoz, és voltak sikeresek és népszerűek a divat iparágban is. Ennek legnagyobb löketet az adott, amikor Coco Chanel is elkezdte használni az osztrák kristályokat.

Mi sem bizonyítja jobban az ezt követően jött sikert, mint Marlene Dietrich Swarovski kristályokkal díszített ruhája, melyet a Blonde Venus című filmben viselt 1932-ben.

De figyelmüket nem csak egy irányba tartották, mindig valami újra törekedtek. Habár ez a sokoldalúság soha nem ment valamely iparág rovására, sőt! Sosem álltak meg egy adott szinten egy termékkel. Daniel híres mondása volt:

“Folyvást jobbítani a jót!”

1929-ben Daniel megalkotta vállalatának Swareflex divízióját, mely speciális fényvisszaverők gyártásával foglalkozott, és nem csak a közlekedésbiztonsági rendszerek terén ért el nagy sikereket, de mára már intelligens útbiztonsági megoldásokat és világítással kapcsolatos megoldásokat nyújt hoteleknek, üzleteknek, ipari eszközöknek.

1935-ben Daniel legidősebb fia, az ekkor 33 éves Wilhelm távcsövet fejlesztett ki, mely fejlesztésnek köszönhetően ismét új területen tudtak labdába rúgni: a 2. világháború alatt precíziós optikai berendezések gyártásával kezdett foglalkozni, melyek eredményeképp 1948-ban megalapították újabb leányvállalatukat, a Swarovski Optic-ot, mely mai napig precíziós üveggyártással foglalkozik. Így profitált hadiipari beszállítóként a vállalat a második világháború alatt. Bár Wilhelm valószínűleg nem is sejtette ezt a stratégiai előnyt, amikor feltalálta távcsövét. Ő ugyanis az asztronómia megszállotja volt, és nem volt más célja, mint: “mindig közelebb és közelebb lenni a csillagokhoz” – mondta.

Daniel, átvészelve a világháborúkat és beteljesítve élete vízióját végül 93 évesen halt meg 1956-ban. A vállalat sikerei azonban ekkor még nem értek véget. Daniel szilárd alapokat tett le, melyet családja halála után is tovább vitt. Ahogy változtak az idők a háború után a funkcionalitás után újra helyt kapott a design, a szépség is.

Pont Daniel halálának évében, 1956-ban debütált a vállalat egy új üveggyártási eljárása. Daniel unokája Manfred, és Christian Dior együttműködésével jöhetett létre így az Aurora Borealis (északi fény) elnevezésű, a szivárvány minden színében játszó különleges csillogású kristály, melynek bevezetését viharos siker koronázta.

A népszerűség csak egyre nőtt. A vállalat a technológiában mindig a tökéletességre, a dizájnban pedig a kreativitásra, egyediségre fókuszált. Talán e két törekvése miatt tud fennállása óta kizárólag nagy világmárkákkal dolgozni a divatban (Dior, Chanel, Armani, Dolce&Gabbana).
Ez az igényesség és nívó messzi útra vitte a Swarovski kristályokat az idők során. Marilyn Monroe volt az egyik ikonikus figura, aki nagy előszeretettel hordott Swarovski kristályokat magán mindenféle formában.
1953-ban a Gentlemen prefer blondes című világhírű film legendás kabaré jelenetében Swarovski kristályokban énekli el a ‘Diamonds are a girl’s best friend’ című dalt.

Majd 1962-ben John F. Kennedy születésnapjára a Madison Square Garden-ben adott szerenádon ruháján 2500 darab Swarovski kristályt viselt. A ruha 1999-ben egy aukción több, mint 1,26 millió USD-ért kelt el.

2001-ben Baz Luhrman Moulin Rouge című alkotásában Nicole Kidman viselhetett egy egyedi, szikrázó Swarovski jelmezt, melynek derék körmérete 45 cm volt:

És még lehetne sorolni a végtelenségig a sztárokat, együttműködéseket, új kollekciókat, technológiákat melyet a vállalat alkotott meg az elmúlt egy évszázad alatt.

De vajon mi a titka annak a cégnek, vagy mi volt a titka Daniel Swarovskinak, hogy víziója ekkora utat járt be térben és időben?
Talán a sorok között már te is próbáltad levonni az alábbi következtetéseket, melyekre én is jutottam.

1. Minőséggel szembeni szigorú elkötelezettség – avagy, amit csinálok, azt csináljam jól

Gerhard Swarovski, a cégcsoport egyik mai vezetője Daniel Swarovski fontos hozzáállásával kapcsolatban (folyvást jobbítani a jót) így fogalmazott: “ehhez az alapelvhez hűek maradtunk, számunkra ez az igényesség jelenti a legfontosabb versenyelőnyt és ezért is vállalhatunk termékeinkre 30 éves garanciát.”
Daniel már fiatalon álmának élt, hitte, hogy meg fogja valósítani elképzelését, mellyel szeretett volna adni valamit az embereknek. Minden érzékszervével azt kutatta hogyan érheti azt el és már 21 évesen saját találmánya lett! És a korán jött siker ellenére szüntelenül próbált még jobbat adni, készíteni másoknak. Törekvései és küldetésének ereje 120 év távlatából is munkálkodik.
Ma egy kristály készítése a következő precizitással működik: a visszavert fény összes irányát számítógéppel számítják ki, melynek segítségével 3D szimulációkat készítenek. Ezeket optimalizálják és alakítják át a gépek nyelvére, amelyek végül tökéletesre csiszolják a kristályokat.
Daniel elődje, Georges Frédéric Strass, aki hegyikristályokat adott el gyémántként, érdekes módon nem ért el sikereket csaló hozzáállásával.
Daniel soha nem tagadta miből készít ékszereket, talán ez az őszinteség és maximalizmus több sikert adott neki.

2. Változni, transzformálódni örökké szükséges

Talán véletlenül, de ezt az állítást Swarovski termékei is valahol közvetítik, tekintve, hogy a kristály a változás és átváltozás ősi szimbóluma. Ahogyan változtak az idők, az emberek, és az igények a vállalat mindig egy új arcát tudta megmutatni az általa megmunkált üvegnek. Az üveg iránti szenvedély és fókusz mindvégig ott volt, bármilyen terméket is kreáltak belőle. Daniel tudta ezt a hétköznapi anyagot mindig új és új fukcióval ellátni, minél több színét és oldalát csillantani meg, csak úgy, mint gyönyörű kristályainak.
Daniel gondolatai:

“Minden kornak megvannak a maga mesterségei, illetve az önkifejezés sajátos formái. A lényeg az, hogy képesek legyünk felismerni és használni az értékek változásával kínálkozó lehetőségeket. Persze a pillanatnyi siker aligha átmenthető, ha nem biztosítjuk a cégben a friss gondolatok utánpótlását.”

 

3. Hozzáállás – szolgálat

Erről nem írtam fent, de Daniel Swarovski egy nagyon ritka személyiség volt, akiben ötvöződött az alázat, az önzetlenség és a géniusz. Nem csak technológiailag volt igényes és művészileg kreatív, újító, de az emberekkel való bánásmódban is kiemelkedő.
Demokratikus céget akart alapítani, mely a dolgozóinak tiszteletet és szociális harmóniát biztosít. “Minden egyént emberi lényként kell tisztelnünk” – mondta.
A házon belül legendák keringenek azokról a közös estékről, melyeken a hegedűn jól játszó Daniel Swarovski zenei tudásával szórakoztatta a cég dolgozóit. És nyilván azt sem fogják elfelejteni a kristály-birodalom alapítójának, amikor 1907-ben a cég nyereségének jelentős részéből házépítési programot hirdetett a munkatársak javára.
A nála dolgozóknak lakástámogatást, sportlehetőséget, kulturális eseményeket, bónuszrendszert kínált, mellyel olyan alapokat tett le, mely mai napig lojalitásra ösztökéli a Swarovski dolgozókat világszerte. Talán ennek a lojalitásnak is köszönhető, hogy a Swarovski kristályok titka mai napig nem szivárgott ki és nincsen olyan versenytársuk, mely labdába rúgna mellettük.

4. Családi vállalkozás

Daniel egy nagyon hétköznapi értéket is hátrahagyott, és ez a család. A cégstruktúra az ő öröksége: csak és kizárólag 3 fiának leszármazottai irányíthatják a céget. Jelenleg 56 leszármazott tulajdona, a fontos döntéseket egy 8 tagú családi tanács hozza kiegészülve egy 6 fős felügyelőbizottsággal (szintén családtagokból áll). Havonta egyszer tartanak 1 stratégiai megbeszélést, ahol az egész család jelen van.

5. Bizalom, hit

Swarovski-t nem érdekelte egyáltalán mit csinálnak mások, így hát fogta magát és elment jó messzire a versenytársaktól. Eszébe sem jutott másolni, vagy ötletet lopni. Tudta mit akar és hitt benne. Tudta, hogy egyedül is meg tudja csinálni, amit szeretne, nem nézegetett körbe, másokat, hanem befelé figyelt, a saját kutjából merített.

6. Türelem

Vajon melyik startup-os várna a mai világban 9 évet arra, hogy nagy találmányát szabadalmaztassa és elindíthassa saját vállalkozását? Swarosvki így tett. Megvolt a találmánya, tudta, hogy amit szeretne az forradalmi, és megvárta, míg belevághat, akkor is ha ez 9 évébe telt. Addig vagdosta, csiszolta az üveget a kis üzemben tovább, tette a dolgát és nem veszítette el 9 év alatt sem a hitét, lendületét abban, amit kitalált! Néha nem jön azonnal a siker, fogalmunk sincs mit hoz az élet és mikor adatik meg a lehetőség valamire, de a legtöbb amit tehetünk, hogy szívvel-lélekkel tegyük a dolgunkat, azt, amit aznap lehet! És mindeközben ne veszítsük el víziónkat, minden nap tápláljuk azt!

Talán ezzel a betekintéssel, már értjük miért került be a Swarovski név a luxus értelmező szótárába. Látható, hogy kemény munkával, szilárd elhivatottsággal, alázatos hozzáállással és örök megújulni tudással egy alapgondolat egy kis családi üzemből világraszóló siker lehet, és generációkon át visszhangozhat. Néha, ha sikert látunk magunk körül hajlamosak vagyunk picit irigykedni, de talán az illető hatalmas utat járt be akadályokkal, megpróbáltatásokkal, mire megjött a gyümölcs. És nem szabad feladni az ínséges időkben sem az álmokat, nem véletlenül vagyunk mindannyian mások más-más álmokkal/víziókkal, ezek segítségével tudjuk megcsillantani a világban azt, akik vagyunk a spektrum más-más színeiben, csak úgy, mint egy tökéletesre csiszolt kristály… 🙂

 

Források:
http://uvegpalota.hu/Swarovski-es-a-kristalyok
http://www.iqc.hu/swarovski
www.swarovskigroup.com
http://astrumpeople.com/daniel-swarovski-biography-crystal-stones-that-shine-like-diamonds/
wikipedia