Blog HU, Görögország, Művészet & Kultúra Görögországban
Comment 1

Görög húsvét – a Fény, az Átváltozás és az Újjászületés ünnepe

 Kevés olyan vallásos ünnepnek lehetünk tanúi ma Európában, mely annyira mély gyökerekkel és gazdag rituális elemekkel rendelkezik, mint a görög ortodox húsvét. Az újjászületés szimbolikus ünnepének bizonyos hagyományai, rituális elemei még a kereszténység előtti időkre datálhatók. Már a pogány időkben is tavaszi ünnepeket rendeztek az emberek a természet újjáéledésének örömére. Látható tehát, hogy az emberben megszületik egy késztetés tavasszal arra, hogy az ébredő természet hatására önmagában is keresse a megújulás erejét és fénysugarát testi-lelki értelemben egyaránt. Lezárni a régit, elengedni, eltemetni a múltat és egy áldozatokkal teli várakozást követően befogadni az újat. Ez nem más, mint az ember és a természet kapcsolódásának spirituális kifejeződése, melyben az ember ősi szimbólumok segítségével lerója tiszteletét a születés-elmúlás végeláthatatlan körforgása előtt.

 

Persze a kereszténység híveinek a húsvét ünnepe egyúttal hitük kifejeződése is. Jézus keresztre feszítésének és feltámadásának emléke gyász, de ugyanakkor örömünnep. Ez egy meggyőződés abban, hogy az elmúlással a dolgok nem érnek véget. A Világ állandó mozgásban van, és a halált mindig új élet követi. Ennek megtestesítője Jézus Krisztus a Húsvét ünnepében.

A görög húsvét időszakát az egyházi év tetőpontja, azaz a tavasz első holdtöltéje határozza meg. Egészen pontosan a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21) követő első teliholdat követő első vasárnap a Húsvét Vasárnap. Mély, vallásos odaadás jellemzi az egész húsvéti időszakot tele szimbólumokkal, rítusokkal, melyben felnőttek, gyermekek egyaránt részt vesznek. Nézzük meg, hogyan történik Görögországban a megtisztulás, a várakozás, a gyász és végül az új élet megünneplése.

Apokries, a karnevál időszaka

A Krisztus szenvedésére emlékező Nagyhét megünneplését az emberek egy 6 hétig tartó böjttel előzik meg. Ez a böjt egyrészről az állati és állati eredetű ételekről való lemondást jelenti, mely a test és lélek tisztítását hivatott szolgálni. Ez a fajta böjt tisztítja a testet és lecsitítja az elmét, mely segítség lehet a további böjti előírások betartásához. Tilos ugyanis a böjt teljes 7 hete alatt a test bárminemű örömszerzésének céljából végzett tevékenység. Igen, ide tartozik a szexuális érintkezés, az alkoholfogyasztás, a tánc és ünneplés is. Ez alatt az idő alatt nem tartanak esküvőket, összejöveteleket, fesztiválokat, nem járnak el szórakozni sem. Ha valaki egy kicsit is ismeri a görögöket tudja, hogy ez részükről igen nagy áldozat, ugyanis imádják a társasági összejöveteleket, azokon imádnak mulatni, táncolni, énekelni korosztálytól függetlenül. És hát minden napban találnak valamit, ami ily módon megünnepelhető.

A görögök ezért a Nagyhétre felkészítő csendes, befelé forduló böjti időszakra is külön felkészülnek, méghozzá a 3 hétig tartó apokries (=karnevál) keretein belül. A karnevál latin eredetű szó jelentése a hústól való búcsú, melyet egy folyamatként élnek meg az aporkies időszakán belül. A második karneváli hét elnevezése ‘kreatini’, azaz hús-hét. Nevében is benne van már, hogy ezen a héten lehetőség szerint minden egyes nap húst esznek a görögök. Ennek a hétnek kivételes csütörtöki napja az ún. tsiknopempti, mely az ünnepségek kezdetét jelenti. Tsikna jelentése az étel készítésekor felszálló füst. A karnevál harmadik hete a ‘tyrini’, azaz sajt-hét, ezen a héten már tiltott a hús, de még engedélyezett a tejtermékek, és a hal fogyasztása. Így jut el az ember szépen lassan lemondva az állati eredetű ételekről a böjt fázisáig.

Az apokries időszaka alkalmas arra, hogy az ember kitombolja magát és kieressze magából a felesleges gőzt olyan módokon, ahogyan azt a böjti időszakban nem fogja tudni megtenni. Ez alatt az idő alatt az emberek találkoznak az otthonaikban, vagy bárokban, éttermekben, ahol muzsikálnak, énekelnek,tréfás játékokat játszanak, vicceket mesélnek, azaz ünneplik az életet. Nem ritka, hogy élvezve az anonimitás szabadságát jelmezbe öltözve járnak-kelnek az emberek és „áprilisi tréfákat” űznek egymással. Régen hagyomány szerint az idős hölgyek bekenték az arcukat korommal, hogy a gyermekeket ijesztgessék, és a felnőttek által készített jelmezek néha felismerhetetlenségig elrejtik az illető kilétét.Az apokries legnagyobb ünnepe mégis a böjti időszak első napját (Tiszta Hétfő = Kathari Deftera) megelőző vasárnap, amikor mindenki jelmezt húz és éjszakába nyúlóan ünnepelnek. Egész Görögország területén hatalmas karneválokat tartanak, melyek között a leghíresebb talán a Pátrai Karnevál.Kutattam a videó megosztó portálokon ezek után a fesztiválok után és vegyes a felhozatal. A kisebb szigeteken és falvakban, vagy ahol a gyökerek még erősebbek a modern élet tradíciót elsöprő hurrikánjánál, ott még görög muzsika szól, az emberekből majd kicsattan az életöröm és a virtus, járják tradicionális táncaikat, persze különféle jelmezekben.

Azokon a helyeken viszont, ahol a modern techno irányzatok üvöltenek az utcákon, ott valami hiányzik számomra. Egyrészt egy ilyen eseményből alapjában véve ki van zárva az idősebb korosztály. A fiatalok pedig sörrel a kezükben lötyögnek, néha szeletelnek és kicsavarják a villanykörtét (Bödőcs Tibor után szabadon), de nem éreztem azt az erőteljes energiát megnyilvánulni kifelé, mely bennünk van. Valahogy olyan érzésem van, hogy nem merik kiengedni a szellemet a palackból. Így ez alapján nekem a népszerű nagy Pátrai Karnevál is egy zenei, jelmezes parádé maradt, nem több annál. Persze bizonyára nagyszerű élmény lehet sokak számára, de ott is kicsit már mintha minden összemosódna és elveszett volna a lüktető erő ebből az ünnepből. Mintha fontosabb lenne a külalak, mint a tartalom. Vagy lehet hogy eltűnt a tartalom?

 

Karnevál Pátrában / forrás: thinglink.com

Ennek a karneválnak az ősét vissza lehet eredeztetni az ókori időkbe. Dionysos kultúrkörében minden évben kora tavasszal rendeztek egy hatalmas ünnepet az istenség tiszteletére, akit nemcsak a bor és az ünneplés, de az újjászületés szimbólumaként is számon tartottak. Ugráló táncosok, jelmezesek, népi játékok segítségével szerették volna az ártó erőket messzire űzni, illetve támogatni a természet ébredését segítő erőket. Persze akkoriban ez egészen más normák szerint zajlott, mint manapság: kimaszkírozott férfiak falloszukat lóbálva rohangáltak az utcákon, miközben mocskos szövegű dalokat énekeltek.

Dionüszosz és az ő követőei / Forrás: thecuttywren.wordpress.com

Néhányan megvetően pogány eredetű ünnepnek titulálják az apokriest. Furcsa is lenne egy emelkedett eszméhez kötni azt, amikor az emberek kitombolják a belső tüzet különféle örömszerző tevékenységeken keresztül. Ez inkább az ösztönökről szól, egy alacsonyabb rendű megnyilvánulásról. A jelmez pedig az átváltozásra, illetve mélyebb tudatalatti erőkkel történő azonosulásra ad teret. Ilyenkor szokás nagy tüzet rakni, melyen az emberek átugrálnak. Mi ez, ha nem a bennünk lakó ösztönök, vágyak megélése, majd tűzzel való jelképes megtisztítása? Pogány ünnep, vagy sem, ez a rítus valóban támogathatja a böjti fegyelem könnyebb megélését, hiszen ha „jól” csináljuk, akkor nem maradnak elfojtásaink és düh, vagy feszültség bennünk. Így könnyebb a megtisztulás és a felsőbb szintű energia (a lélek magasságai) felé vezető út is. Szerintem mindannyian megtapasztaltuk, hogy nem lehet az életet állandó fegyelemben élni. Ösztöneink, vágyaink hozzánk tartoznak, és a zene, a tánc és a nevetés olyan ősi (és egyben a legegyszerűbb) módszerek, melyeken keresztül megélhetjük őket, ahelyett hogy szégyelljük magunkat, vagy elfojtjuk energiáinkat, mely a düh felhalmozódásához vezet.
Görögországban a vasárnapi apokries karnevált követő hétfő munkaszüneti nap, és egyben a nagyböjt első napja. Így már kifogásunk sem marad a másnapi munka miatt, itt az alkalom, hogy kitomboljuk energiáinkat! 🙂

Tiszta Hétfő – Kathari Deftera

A húsvéti böjt, vagy sarakosti első napja az apokries-t követő első hétfő, a Tiszta Hétfő (=kathari deftera). Tiszta, mert ezen a napon az asszonyok hagyomány szerint minden konyhai eszközt elmostak meleg vízzel, illetve tiszta, mert a böjti fegyelemre is utal.

Ezen a napon a családok szokás szerint piknikezni indulnak a természetbe, ahol könnyű, böjti ételeket fogyasztanak. Ezt az ünnepi pikniket koulouma-nak hívják, ahol a gyermekek rend szerint papírsárkányt eregetnek a szabadban. Ezen a napon már tilos nemcsak a hús, de a tojás, és a tejtermékek fogyasztása is, bár a halételek engedélyezettek.

Mit eszik egy görög család a Tiszta Hétfőn?
Íme néhány példa:

– grillezett polip, grillezett rák, töltött tintahal

– dolmades hús nélkül (szőlőlevélbe tekert rizs), babsaláta, taramosaláta (tőkehalból), görögsaláta feta nélkül, szigeti krumplisaláta, főtt zöldek (horta)

– újhagyma, retek, olívabogyó, halva, friss gyümölcsök

Mindehhez a Tiszta Hétfő különleges kenyerét, a lagana-t fogyasztják. Ennek a kenyérnek a hagyománya az ókorban eredeztethető, mivel már Arisztofanész és később Horatius is említést tesz róla. A lagana hagyománya nem változott a századok során, és eszerint készítik a pékek azóta is ropogós szezámmaggal Tiszta Hétfő napján. Bizonyos forrás szerint a lagana kenyér illata is a böjt illata, mely segíti a mélyebb spirituális elmélyülést húsvétkor, ezért is fontos őrizni ezeket a tradíciókat.

A nagyböjt időszaka

Tiszta Hétfővel veszi kezdetét a Húsvétra való felkészülés. Ez egy csendes, de tevékeny, várakozással teli időszak mindenki számára. A nők ekkor végzik a tavaszi nagytakarítást, a férfiak pedig elkezdik a munkát a kertekben. Megmetszik az olíva- és a többi gyümölcsfát, elültetik a nyári zöldségeket. Nem sokkal a Nagyhét előtt a böjti időszakban kívül-belül újra festik a házakat, a lépcsőket, utakat. Régen ez volt az az ünnep (a karácsony mellett), amikor a görög család minden tagja új ruhát és cipőt kapott, melyet a Feltámadás és Húsvét Vasárnap napján viselnek majd. Ez persze ma is így van, mindenki szép új ruhában vesz részt a húsvéti ünnepeken. A különbség az, hogy régen tényleg csak évi 2 alkalommal vettek maguknak ruhát az emberek.

A keresztszülők aztán szintén ruhát vesznek ajándékba keresztgyermekeiknek, akik cserébe húsvéti csomagot ajándékoznak, melyben házi készítésű húsvéti sütemények és pirostojás található.

Néhány helyen már körülbelül a böjti időszak felénél megveszik a bárányt, melyet húsvét szombaton vágnak le és húsvét vasárnap fogyasztanak el. A bárányt hagyomány szerint ilyenkor a gyermekeknek veszik, akik innentől kezdve minden nap azzal játszanak, hogy megtanítsák bárányukat arra, hogy kövesse őket. Nyakába színes függőket akasztanak, melyet az asszonyok készítenek.

Természetesen a böjti időszakot a templomokban is jelzik, melyeket Tiszta Hétfő napján díszítenek fel.

Nagyhét – Megali Evdomada

Aki a nagyböjtöt az első 6 héten át nem is végig tartotta, az a nagyhetet mindenképpen végig böjtöli. Az ortodox vallás legfontosabb ünnepe ez, így alig marad kivétel az egyhetes szertartássorozat résztvevői közül. Az emberek egy héten át minden nap összegyűlnek, hogy egyre növekvő várakozással ünnepeljék Krisztus feltámadását. A templomokban minden nap 2 alkalommal tartanak istentiszteletet, melyen végig kísérik Jézus kálváriáját. Nagyhéten végig az epitaphios (Jézus virágokkal díszített szimbolikus koporsója) található a templom közepén és válik a liturgiák központi témájává is. Az otthonokban pedig ünnepi készülődés zajlik, sütés, főzés, tele szimbolikus jelentéstartalmakkal.

Lázár Szombatja

A Virágvasárnap előtti szombat, mely a nagyböjt 6. szombatja még valójában nem is a Nagyhét része, de a templomi szertartás miatt ide sorolják. Arra a történetre emlékezik, amikor Jézus feltámasztotta a negyedik napja sírban fekvő barátját, Lázárt. Az egész egyházi év során ez az egyetlen alkalom, amikor a feltámadást nem vasárnap, hanem szombaton ünneplik. Hivatalosan az egyház közösségében ez a tavasz eljövetelének szimbolikus napja is. Ezen a napon Jézus csodatételét, a feltámadást és az életet ünneplik.

Forrás: wikipedia

A gyerekek házról házra járnak illatos tavaszi virágokból és fűszernövényekből font koszorúkban (vagy kosárkával), néhol fehér lepelbe öltözve, miközben Lázár himnuszait éneklik (kalanda) a házak lakóinak, ezzel beharangozva a húsvét kezdetét. A régi időkben bizonyos helyeken, főleg Közép-Görögország területén (Tesszália, Trákia, Macedónia) ezeket a dalokat csak a fiatal lányok énekelték, akiket ’lazarines’-nek hívtak. Ez egyben egy jó alkalom volt arra, hogy a falu házainál bemutatkozzanak, mint menyasszony jelöltek. A török megszállás alatt egy ilyen ünnepnek még erősebb jelentősége volt, hiszen a fiatal lányok abban az időben féltek kimozdulni a mindennapokban a török megszállók miatt.

A házak lakói cserébe a szép énekekért tojást és süteményt adnak a gyerekeknek (vagy a fiatal lányoknak). Ez a tojás még nem piros tojás, hanem pont ezeket a tojásokat fogják később pirosra festeni.

Rodosz szigetén Psinthos falu gyermekei Lázár Szombatján:

A sütemény, melyet ezen a napon osztogatnak a lazarakia nevet kapta. Bátran fogyasztható a nagyhéten, hiszen nem tartalmaz se olajat, se tejterméket. Kalymnos szigetén mazsolával díszítik, Rodosz szigetén Profília falucskában különleges módon szárított fügével készítik ezt a süteményt. Díszítése történhet bármilyen magvakkal, aszalt gyümölccsel, vagy éppen szegfűszeggel, de a süteményt mindig emberke formára gyúrják (Lázár testét formázva), melynek kezei keresztben vannak. A régi szokás szerint az édesanyák minden gyermeküknek készítettek egy-egy helyes lazarakia-t.

Virágvasárnap

Hivatalosan ez a nap a Szent Hét, vagy Nagy Hét kezdete. Ezen a napon a templomi szertartások arról emlékeznek meg, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, ahol a tömeg tisztelete jeléül pálmaágakat terített elé. Jézus bevonulása azért nem lóháton történt, mert szerette volna azt jelezni, hogy ő nem harcba jött (lovakon szokás harcba menni), hanem szívében békével érkezett. A pálmalevél pedig már a korábbi történelemben is a béke és győzelem szimbóluma volt.

Az istentisztelet során az előzetesen kereszt alakúra hajtogatott pálmalevelek kerülnek megszentelésre, melyből mindenki hazavisz egyet a szertartást követően. Otthon aztán az iconostasio-ra vagy annak közelében helyezik el és egy éven át ott tartják.

Pálmalevélből hajtogatott keresztek készítése:

 

350b4-dsc_0986

Pálmalevélből hajtogatott kereszt Archangelos faluban Rodosz szigetén

 

Görög húsvét - a Fény, az Átváltozás és az Újjászületés ünnepe

Tradicionális ház iconostasioja Rodosz szigetén

Az iconostasio egy olyan hely a lakásban, mely Istennel, és a magasabb rendű erőkkel való kapcsolatot jelképezi. Minden görög otthonban van egy polc, sarok, vagy egy hely a falon, amely ikonokkal, szentképekkel van díszítve. Nem véletlen az, hogy mely szentek kerülnek a ház iconostasio-jára. A családban előforduló nevek ’szent’ változatait helyezik ide. Itt található az olívaolajjal táplált olajmécses, mely folyamatosan ég, sosem hagyják kialudni, és ennek a folyamatosan világító fénynek később még szerepe lesz a húsvéti szertartás során. Itt található még minden olyan tárgy, vagy jelkép, melyek a magasabb rendű erőkkel való összeköttetésben segítik az embert. Például bazsalikomágak, olíva ágak, rozmaring, vagy a szentelt vizet, vagy olajat tartalmazó üvegcse.

Visszatérve a pálmalevélre, ennek még egy hozzáadott jelentése is lehetséges a húsvéti szertartás alatt. Ugyanis a pálmalevelet Jézus elé terítő tömeg követelte pár nappal később Jézus keresztre feszítését. Virágvasárnap a templomban a hívek fogják a pálmaleveleket, és erre az eseményre emlékeznek együtt.

Nagy Kedd – Megali Triti

Ezen a napon az asszonyok némelyike már elkezdi sütni a speciális húsvéti süteményt, a koulouraki-t. A koulouraki jelentése perec, de ahány falu, vagy inkább ahány ház, annyi szokás. A koulouraki lehet egy „egyszerű” fonott sütemény, de a tehetséges, kiváló kézügyességgel megáldott háziasszonyoknak sem kell visszafogniuk magukat. A fantázián múlik, hogy milyen díszes kosárkát fon az illető a piros tojásnak, amennyiben azt is szeretnék a süteménybe illeszteni (ez csak Görögország bizonyos részein szokás). Rodosz szigetén a bizánci időkben gyűrű alakú perecet sütöttek, amelynek a közepébe piros tojást helyeztek. Ez a szokás a mai napig él a koulourakia elkészítésének módjában. Ha formájukban nem is hasonlítanak egymásra ezek a sütemények a sziget különböző pontjain, néhány dolog mindenképpen közös bennük: a tojás tésztába illesztése, és emiatt a karikára formázott tészta. A koulouraki-t viszont Húsvét Vasárnapig még nem fogyaszthatják, hiszen tésztája tartalmaz tojást, olíva olajat, vajat, mely a Nagyhéten is tilos.


Mi teszi különlegesség ezt a húsvéti ’perecet’?

Íme a hozzávalók:

  • liszt, cukor, vaj, olívaolaj
  • őrölt fahéj, reszelt szerecsendió, őrölt szegfűszeg
  • masztix (a Chios szigetén honos Pistacia Lentiscus fa gyantája, melyet már az ókorban használtak különböző gyógyító tulajdonságai miatt, süteményekben különleges aromája, és az emésztésre gyakorolt kedvező hatásai miatt kedvelik)
  • rózsavíz

Nagy Szerda – Megali Tetarti

Ezen a napon az asszonyok elvégzik az utolsó simításokat is a házban, befejezik a takarításból hátramaradt teendőket. Amikor már csillog-villog minden, a családtagok megfürdenek az esti templomi szertartás előtt, hiszen ekkor veszik magukhoz a szent olaj áldását (evheleo = kenet). Ekkor az ortodox pap olajjal keresztet rajzol a hívek homlokára, tenyerére és kézfejére. Ennek jelentése a test és a lélek meggyógyítása, a bűnök bocsánata.

Ennek a napnak a bibliai eseményei a következők: ezen a napon tartotta Jézus az utolsó vacsorát tanítványainak, mely előtt mindegyiknek megmosta a lábát. Júdás ezen a napon árulja el Jézust. Az utolsó vacsora után Jézus a Gecsemáné kertben az olajfák alatt imádkozott, és utolsó lelki vívódását élte át, hiszen ismerte emberi sorsát

A bűnök bocsánatának, és a test feltámadásának üzenetét idézik meg a templomi szertartások húsvét Nagy Szerdáján. Néhányan otthonukban veszik magukhoz a szent kenetet, de a legtöbben templomba mennek és részt vesznek a közös imádságon.

Az olajjal való kenetről Jakab apostol levelében olvashatunk: „Beteg valaki köztetek? Hívassa az egyház elöljáróit. Imádkozzanak fölötte s kenjék meg olajjal az Úr nevében.”

Ez alatt a templomi szertartás alatt a templomban lévő gyertyaállványokat homok helyett liszttel szórják be. Az istentisztelet után a nők kenyeret sütnek belőle, melyet később a templomban szentelnek meg.

Nagy Csütörtök – Megali Pempti – a Stavrosis, vagy keresztrefeszítés napja

Ezen a napon Jézus szenvedéssel teli kereszthalálára emlékeznek az ortodox hívek (stavrosis = keresztrefeszítés). Kora reggel a nők pirosra festik a tojásokat, melyeknek egy részét a kalácsok díszítéséhez készítik, a többi tojást pedig a család részére egy tálba helyezik a későbbi tojástöréshez. Vannak akik a húsvéti kalácsokat, a tsurekia-t is Nagy Csütörtökön készítik el. A tojásokkal dekorált kalácsokból görög húsvéti csomagok készülnek, melyet a keresztszülőknek, barátoknak, rokonoknak állítanak össze.

Görög húsvét - a Fény, az Átváltozás és az Újjászületés ünnepe

A tojásokat hagyomány szerint kizárólag pirosra festették, melyhez a régi időkben legtöbbször céklát és hagymát használtak az asszonyok. Persze manapság már a boltban kapható festékekkel színezik különféle színűre a tojásokat, de az ’igazi’ görög húsvéti tojás piros. Ennek is szimbolikus jelentéstartalma van természetesen. A piros szín Jézus vérét, a tojás önmagában pedig az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi, és a termékenység ősi szimbólumaként ismerjük. A piros szín nem csak Jézus vérére való utalás. Az emberiség ősidők óta rituális szimbólumoknál leggyakrabban használt színe ez, melynek védő erőt is tulajdonítanak, illetve a démoni erőt elriasztását.

 

 

A templomi szertartás ezen a napon a leghosszabb. Az összes evangélium felolvasása után az asszonyok a templomban maradnak és siratódalokkal (moirologia) virrasztanak néha reggelig is a gyász kifejezéseképpen. Az énekek alatt már elkezdődhet bizonyos helyeken az epitaphios (Krisztus  koporsójának) feldíszítése, mely a Nagyhét alatt már a templom központi részén állt.
Díszítését illatos, több ezer tavaszi virágból készült girlandokkal végzik. Leggyakrabban fehér, lila és piros színű virágokat használnak. Az epitaphios belsejébe mindig egy Jézust ábrázoló képet helyeznek el, de csak Nagypéntek reggelén, amikor már fel van díszítve az illatos virágokkal.

10277673_650057178381385_4573079940262009646_n

Fotó: Giannis Koullias

 

Nagypéntek – Megali Paraskevi

Ez a nap a gyász és az elcsendesedés napja. Ennek oka, hogy ezen a napon Jézus Krisztus sírba helyezéséről emlékeznek az esti templomi szertartáson és az azt követő körmenet során. A templom harangjai temetést zengenek, de bizonyos helyeken még a harangok is némák maradnak. Az emberek kora reggel kilátogatnak a temetőbe és elhunyt szeretteik sírját virágokkal díszítik, és égő mécsessel emlékeznek rájuk. A papok rövid áldást mondanak a síroknál.

11785_500068263380278_1176610843_n

Temető Kalymnos szigetén / Fotó: Giannis Koullias

Az étkezést tekintve a mai napon sem esznek még húst természetesen, és lemondásukat azzal fokozzák, hogy az édes ételeket is mellőzik. Jellemző étel erre a napra a könnyű káposzta-, vagy lencseleves ecettel. Az ecet egy bibliai párhuzam miatt fontos: Jézus szenvedéssel teli keresztútján az emberektől vizet kért, akik víz helyett ecetet adtak neki inni.

A reggeli órákban a nők és gyerekek befejezik a templomban az epitaphios-nak, azaz Krisztus szimbolikus koporsójának díszítését, amiben elhelyezik Krisztus képét.

11030793_818893854831049_3393649847395133923_n

Epitaphios Kalymnos szigetén / Fotó: Giannis Koullias

10172640_650057105048059_1608900006217088202_n

Epitaphios részlet Kalymnos szigetén / Fotó: Giannis Koullias

Este a templomi szertartáson aztán az év „legjelentősebb” temetése zajlik. Az epitaphios-t virágszirmokkal szórják meg és rózsavízzel permetezik, mindeközben fenyőtömjént füstölnek. A látvány, és az illatok egyvelege szinte módosult tudatállapothoz viszi közel a résztvevőket, akik kezükben egy-egy égő gyertyát tartva veszik körül Jézus sírját.

11052399_818637901523311_255481835230873982_n

Krisztus koporsója, az epitaphios virágszirmokkal beszórva / Fotó: Giannis Koullias

 Majd elindul a körmenet a faluban. Az útvonal néhol a helyi temetőig és vissza a templomhoz vezet, van ahol körbe a faluban, de előfordul, hogy a templom körül viszik körbe az epitaphios-t. A kórus énekel, a nők mirhát visznek, keresztek, ikonok kísérik az epitaphio útját, miközben a harangok temetést zengenek. Miután visszavitték a templomhoz a feldíszített koporsót, a hívek áthaladnak alatta, és megcsókolják a Jézust ábrázoló képet, mely áldást jelent számukra. Az ortodox közösség ezen a napon mélyen gyászol, a sötétség és a csend a legmélyebb, legkiteljesedettebb pillanatához érkezett a sírba tételi szertartás során.

21081_497479983639106_1934618972_n

Kalymnos szigete, Pothia városa – húsvéti körmenet / Fotó: Giannis Koullias

480210_499698980083873_381745339_n

Kalymnos szigete, Pothia városa – húsvéti körmenet / Fotó: Giannis Koullias

10168204_650459681674468_1473370671875407847_n

A hívek megcsókolják az epitaphios-ban elhelyezett képet Jézusról / Fotó: Giannis Koullias

Nagyszombat – Feltámadás – Anastasis

Mi történik hát azt követően, amikor a legmélyebb gyász, elengedés, elvesztés állapotába lépünk? Az élet ciklusában, ezt az állapotot a születés követi, újra meggyullad a fény, elindul egy új kezdet, az élet gyökeret ver újra és növekedésnek indul. Megreped a burok, beáramlik a fény az életünkbe és új utakra vezet minket.
Krisztus feltámadása is egy ilyen szimbólum, a halál után bekövetkező új élet reménye, melyet az ortodox hívek Nagyszombat napján ünnepelnek meg méghozzá nagyon erős szimbólumokkal és hagyományokkal.

Ezen a napon is két istentiszteletet tartanak a templomokban. A reggeli istentiszteleten a székek hangos ütögetésének zaja már a feltámadást idézi. Ez a böjt utolsó napja, a harangok nem szólnak egész nap, mindenki az esti istentisztelet böjt alól, és gyász alól felszabadító nagy eseményére készül.

Kalymnos szigetén reggel a férfiak leölik a bárányt, a nők megtisztítják, előkészítik a délutáni sütésre. Délután a kemencéket megtöltik faágakkal, majd begyújtják és belehelyezik a cserépedényekbe előkészített fűszeres bárányhúst. A kemencét befalazzák, melyet csak másnap, azaz Húsvét Vasárnap nyitnak ki újra.

11149399_819854008068367_5444163525179267010_n

Előkészített húsvéti bárány kakukkfűvel / Fotó: Giannis Koullias

400673_497480760305695_2094188178_n

A férfiak előkészítik a kemencét a báránynak / Fotó: Giannis Koullias

10271525_651175584936211_8725188833665102047_n

Fotó: Giannis Koullias

381372_497480366972401_2043815597_n

A kemencét befalazták, már csak másnap veszik ki belőle a bárányt / Fotó: Giannis Koullias

10557371_818893901497711_4503007197908311932_n

Díszes gyertyák a feltámadás ünnepére / Fotó: Giannis Koullias

Az éjféli ceremónia, a fény meggyújtásának ünnepe az év legjelentősebb pillanata a görög ortodox hívők számára. Ez alatt a szertartás alatt minden sötétségbe borul, egyedül a templom oltárán lévő mécses ég, mely a Szent Fényt szimbolizálja. Mindenki kezében egy (meg nem gyújtott) gyertyával vesz részt a szertartáson.

Éjfélkor a pap meggyújtja saját gyertyáját az oltár fényéről és azt kiáltja: „Christos Anesti!”, azaz „Jézus feltámadott!”, mire a hívek válasza: „Alithos Anesti!”, „Valóban feltámadott!”
A feltámadás „Szent Fényét” az emberek egymásnak adják tovább gyertyáról gyertyára és köszöntik egymást jókívánságaikkal. A harangok újra megszólalnak, és a templom mellett hatalmas tüzet raknak az emberek, miközben petárdákkal, tűzijátékkal ünneplik a feltámadás hírét. Bizonyos helyeken, mint pl. Kalymnos szigetén az első harang megszólalása után dinamitok robbantásával ünneplik a feltámadást.

294857_503464759707295_1907958864_n

10420389_820028088050959_4974186412452993989_n

Kalymnos szigete, Pothia öböl – Húsvéti robbantások / Fotó: Giannis Koullias

Az emberek aztán az így meggyújtott gyertyákat óvatosan viszik haza otthonaikba. Ezzel a gyertyával belépés előtt a füsttel keresztet rajzolnak az ajtófélfára, majd meggyújtják vele olajmécsesüket az iconostasio-n, és ezt a fényt tartják életben aztán egész évben. A görög háziasszonyok dolga az olaj folyamatos pótlása, hogy a fény folyamatosan égjen a görög otthonokban.Mit is akar mindez jelenteni? A fény az új élet, a feltámadás fénye. A legsötétebb, legcsendesebb órát kivárva újra eljön a világosság mindenkihez. A robbanások, és az általa keltett erős hangzavar egy fajta mentális robbanást imitál, a negatív erők, démonok elűzését és megfélemlítését. Egyúttal megtöri a csendet, a gyász csendjét, a böjti időszak csendjét. A robaj mindenki számára jelzi ezt, és a mögöttünk lévő 7 hetes visszavonulást, introvertált időszakot nagyon erőteljesen hagyja maga mögött.

Hazatérve a család leül az asztalhoz és együtt elfogyasztják a böjt végét jelentő első húst tartalmazó könnyed vacsorát. Ez a vacsora az esetek többségében az úgynevezett magiritsa leves. Egy finom átmenet az emberi szervezetnek a könnyed böjti ételekről a húshoz való visszatérésre. A vasárnapra előkészített bárány tisztításánál megmaradt belsőségek felhasználásával készítik ezt az a könnyed levest. Ennek receptje házról-házra változik természetesen, így biztosan nem találunk sehol két egyforma magiritsát a görög asztalokon.

Magiritsa leves

A böjti tilalom alá esett a tojás is, így a már korábban előkészített piros tojásokkal teli tálkából mindenki vesz egyet, és a tsougrisma, – magyarul a tojástörés – játékát játszák ekkor. A piros tojásokat egymásnak ütögetik és úgy tartja a hagyomány, hogy akinek a tojása a legerősebb, és legutoljára törik, annak a következő év különösen szerencsés lesz. Persze a megtört tojásokat ezután elfogyasztják, tehát egyik éjféli vacsoraasztalról sem hiányozhat a főtt tojás.

Tsugrisma játék

Ez kívülről egy vicces játéknak nézhet ki, de ha mélyebbre ásunk, akkor nagyon sok spirituális vonatkozású üzenetet fedezhetünk fel ezekben a szokásokban.

Az ortodoxoknál a húsvéti tojás erős párhuzamban áll Jézus sírjával, ahonnan ő föltámadott és újjászületett. De már az ortodox vallás előtti időkben is a tojás az új élet szimbóluma volt. A tojás héja egy fajta külső erőt, védelmet szimbolizál, mely keretet és biztonságot ad a benne lévő fejlődő új életnek, amíg az meg nem erősödik, és készen nem áll ennek a héjnak a megrepesztésére, melyre a továbbiakban már nincs szüksége. A tojásban fejlődő új élet pedig egy belső erő szimbóluma, mely a tojás áttörésének pillanatában megszületik. Így jön világra egy emberi magzat is. Így tör magának utat és teret az élővilág tavasszal. A természetben jelenlévő automatikus folyamatok tökéletesek, pont így működnek. Az újjászületés (tehát a születés és a halál) folyamatosan jelen van és a megfelelő ritmusban a folyamatok a kellő idejükben megtörténnek.
A kérdés azt hiszem az, hogy mi emberek képesek vagyunk-e természetesen élni? Megérezni, ha egy helyzet, vagy életünk olyan ponthoz ért, ahol valamit el kell engedi, vagy már van annyi erőnk, hogy megvalósítsunk valami újat. Valamit kinövünk, mert többé minket az már nem támogat, és hiába volt egykoron az a legmelegebb, legkényelmesebb bölcsőnk, mégis képesek vagyunk elbúcsúzni emberektől, helyzetektől, állomásoktól, mert a változás örök.
Amennyiben ezeket a folyamatokat blokkoljuk, úgy életünk stagnálni fog és testi/lelki/szellemi fejlődésünk elképzelhetetlen. „Nézzünk csak körül alaposan a világban, hány szülő nem hagyta felnőni a gyermekét. Hány vezető hozott létre olyan rendszert, ahol a beosztottak örök döntésképtelenségre vannak kárhoztatva.” /Kassai Lajos/

És mi a szerepe ebben a fénynek? A fény a bennünk megfoganó gondolatok, vágyak és az erő szimbóluma, mely segítségével meg tudunk mozdulni adott irányba, amely felé erőfeszítéseket fogunk tenni, és amikor itt az idő, szépen “feltörünk egy tojáshéjat”. Minden születést, vagy a külső világba történő manifesztációt megelőz egy csendesebb időszak, mely egyáltalán nem eseménytelen, csak mások számára láthatatlan, de belső munkával, fejlődéssel teli.

Húsvét vasárnap

A szombat éjjel tűzzel, robbanásokkal, tojástöréssel megtört csend és a magirista elfogyasztásával megtört nélkülöző böjt már a múlté. Ez a nap a vigadalom napja. Az által, hogy hosszú heteken át tartó böjtölésre vállalkozik valaki, mely jelenti a hangos vigadalomtól, a hatalmas evészettől, ünnepléstől való eltávolodást, ennek a napnak az öröme és jelentősége megsokszorozódik.
A családok együtt ünnepelnek szinte végeláthatatlan húsvéti fogások, örömteli muzsika és tánc kíséretében, mely utóbbiba a gyereket is nagy szeretettel bevonják. Fontos a tradíció és ezt már gyermekkortól igyekeznek átadni.

Hogyan néz ki ez a Húsvét Vasárnapi étkezés?

Az asztalok színes, élénk színű terítővel vannak megterítve, melyen friss, tavaszi virágok illatoznak. Nem hiányozhat a piros tojásokkal teli tál sem az asztalról. Ezen a napon kiveszik a kültéri kemencéből az előző nap behelyezett bárányt (lambrio). De az is lehetséges, hogy aznap nyílt tűzön sütnek egy egész bárányt. Az asztalon előfordulhat még: húsos pite, pastitio, dolmades, húsgolyók, rák és articsóka saláta, görög saláta, vegyes sajt tál. Az édesség a tsourekia, illetve a lampropsomo névre hallgató tradicionális görög húsvéti kalácsok. És ami nem hiányozhat az asztalról: ouzo, retsina, suma, raki.

 

De miért pont bárány? A görögöknél az ókorban is fontos szerepet játszott áldozati állatként, melyet jeles ünnepeken a tisztelt istenség oltárán áldoztak fel. „Míg az állat bizonyos részei, általában a legértékesebbek, például a combja, égőáldozat gyanánt a füstben szálltak fel, így jutottak el az istenhez, akinek a jóindulatát el akarták nyerni, a maradékot nyílt tűzön megsütötték, és az áldozatot bemutatók fogyasztották el. (…) Ez az étkezés egyben utalás lesz Krisztus utolsó vacsorájára, amelyet halálának előestéjén tanítványaival együtt fogyaszt el.” /Görög kulinária/

 

A húsvét hétfő munkaszüneti nap és nagyjából ugyanígy telik, mint a húsvét vasárnap. A görög családok, baráti társaságok összegyűlnek, ünnepelnek, táncolnak, nagyokat esznek és beszélgetnek. Élvezik a tavaszt, a napfényt, az ízeket, és az új kezdetet.

A Húsvéti tradíciók jelentősége

Ezekre a bibliai történetekre való emlékezéssel és a hozzá tartozó hagyományok gyakorlásával az ember lehetőséget kap bizonyos emberi hibák, gyengeségek átértékelésére.

„A rítusok, szertartások katalizátorként működnek az Istennel való találkozásban, vagy teszik lehetővé az átmenetet egyik tudatállapotból a másikba, lehetőséget adva az elmélyülésre belső világunkban és megmozdítani a hétköznapi, „ülve rohanó” társadalom előtt rejtett tartalékait.” /Kassai Lajos/

A böjt csendessége, a külső-belső tisztítás pedig multiplikálja ezeknek az erőknek a munkálkodását lelkünkben. Mindezzel lezárjuk az előző évet, és a szent fényt magunkhoz véve, helyt adva neki otthonunkban a következő évre, időszakra tudunk fókuszálni: az új teendőinkre, megújult szellemünkkel, tisztább gondolatokkal.

A Húsvét emlékeztet minket arra is, hogy mi is, még életünk során is az elmúlás és születés körforgásában áramlunk. Ez jelentheti azt, hogy időnként újjászületünk. Ez valójában nem csak egy lehetőségünk, hanem alaptermészetünk is. Ahogyan éljük az életünket változik személyiségünk, elképzeléseink a világról, formálódunk, csiszolódunk és időnként kinövünk bizonyos problémákat, helyzeteket.

A Húsvét legfőbb üzenete számomra az, hogy űr, vagy végső meghalás nem létezik, hiszen az élet folyamatosan cirkulál bennünk, körülöttünk és (jó esetben) általunk.

 

***

Források:

Makria Mirodia c. könyv /Giorgos Troumouxis – Kostas Kapsanakis/
Görög kulinária c. könyv
Susie Atsaides – Greek Generations
Kassai Lajos – Lovasíjászat

http://primalhappyplace.com/palm-sunday-last-sunday-lent-good-reason
http://www.psinthos.net
http://www.pravoslavie.ru/english/92746.htm
http://lent.goarch.org/holy_wednesday/learn/
http://rhodos.gr/featured/the-greek-orthodox-easter-rhodos/

Advertisements

by

Hungarian woman passionate about writing and photography as an expression, researching for authentic people, powerful stories of humans, cultures, rituals, Nature’s wisdom. Selfmade writer, traveller, anthropology researcher, creative. ~~~ Főként az írás és a fotó nyelvén közlő önálló utat kijáró alkotó embernek, kutatónak, kreatívnak tartom magam. Folyamatos inspirációm a különböző kultúrák, emberi sorsok és motivációk mélyebb szinten történő megismerése és megértése, valamint saját magam felfedezése, egy belső-külső tudatosság és az önazonosság fokozása.

1 Comment

  1. Pingback: ‘Apokries’ Rodoszon – avagy a velencei karnevál ideje leáldozott | Ilios art

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.