Görögország rengeteg kincset rejteget, melyeket az ott élő emberek már a régi korokban is felfedeztek, és tradíciós tudással életben tartva ezeket a természeti kincseket váltak híressé saját országukban és sokszor azon kívül is.
Az egyik ilyen áldás a Chios szigetén honos mastiha fa (Pistacia Lentiscus), melynek növényi gyantája a chios-i mastiha (ejtsd: hioszi masztiha) már ie. 300-ban is hatalmas népszerűségnek örvendett számtalan gyógyhatása miatt.

Ez a fafajta ugyan másutt is megtelepszik, de a világon kizárólag itt, Chios szigetén, és annak is a déli részén lehetséges a fából kinyerni a mastiha gyantát. Ez egy természetes, aromás gyanta, mely könnycsepphez hasonlóan csorog a földre a fák törzsén ejtett repedésekből. A kristálytiszta gyantacseppeket “Chiosz-i könnyeknek” is nevezik.

Annak, hogy csakis itt képződik ennek a fának gyantája, 3 oka van: az itteni talaj minősége, a különleges, száraz mikroklíma, és a matsiha fa művelésének az évszádakok óta nagyapáról nagyapára szálló élő tradíciója, mely így az itt élő családok kezében maradt az idők során.
Ennek a tevékenységnek a művelése türelmet, és sok-sok emberi erőfeszítést igényel a megfelelő tudás mellett. Ez a fa 40-50 év alatt nő meg 2-3 méteresre, amikor is először képes gyantát adni kérgéből. Ilyen hát a természet. Az itt élő emberek valószínűleg jól tudják, hogy vannak dolgok, melyeket egyáltalán nem lehet siettetni az életben. Ez egyébként általánosságban igaz a görög emberekre azt gondolom. 🙂

Chios 8 km-re fekszik a török partoktól, így hosszú időn keresztül, és a legkegyetlenebb módokon volt kitéve a törökök hódításainak, és ilyenkor természetesen a törökök élvezték és használták minden előnyös tulajdonságát a szigetnek. Így nem meglepő, hogy a szultán is előszeretettel rágcsálta a gyantát háremében lehelet-frissítő tulajdonságai miatt. Manapság is népszerű rágógumi formájában.

Miért ekkora kincs a chios-i mastiha gyanta? Elsősorban a gyomor- és bélrendszer különféle megbetegedéseit, egyensúly-kibillenéseit képes gyógyítani, de külsőleg különböző bőrproblémákat kezel, sebeket gyógyít, valamint csökkenti a vérnyomást. Aromaterápiás tulajdonságait is előszeretettel használják a természetes gyógyászatban, de főzéshez, sütéshez, likőrkészítéshez is fontos alapanyag. A chios-i mastiha különleges aromája gazdagítja ennek a szigetnek és a környező térségnek bizonyos tradicionális ételreceptjeit.

Talán még mindig kevesen hallottak a világon a mastiha-ról, de hála az olyan embereknek, mint George Economides, a brit piacon már biztosan nem ismeretlen ez a szó. Hogy miért? És mit tett Econimides, azért, hogy Chios szigetét megismertesse a britekkel? A greece-is.com weboldal róla szóló bejegyzését fordítom a továbbiakban, mely számomra egy példaértékű hozzáállásról szól.

A masztiha likőr sikerrel tört be a brit pub-kultúra színterére, hála a Chios szigetéről származó oxfordi kémikusnak. Arra buzdította a londoniakat, hogy használják koktél-alapnak a Mastiha World Liqueurt és ezzel nyerjenek utazást Chios-ra, ahol első kézből nézhetik meg a mastiha feldolgozását.
A mastiha fa szüretelése egy nagyon munkaigényes folyamat, mely során meghatározott módon tisztítják és kiegyenlítik a földet, ahonnan aztán a kifojt gyanta összegyűjthető.

A gyermekként Athénban élő Econimides minden nyáron hazalátogatott a lankás hegyekkel körbevett bájos Mastihohoria területére, ahol nagymamájának segített összegyűjteni a masztiha “könycsepp-gyantáját”. Ez egy kemény munka volt, igazi családi “projekt”.

A helyiek így tartják a mastiha-ról: “Könnyek, melyek boldoggá tesznek, aroma, amely gyógyít”
1997-ben az EU által már hivatalosan is elismert “chiosi könycsepp” megkapta a PDO (Product of Protected Designation of Origin) címet, azaz eredetvédelmet kapott.

“A mastiha mindig ott volt a gondolataimban Chios iránti szeretetemnek köszönhetően, még akkor is, amikor gyógyszerésznek tanultam” – mondja George. A család szigetére tett szokásos nyári zarándoklatai során évről-évre vitte magával oxfordi barátait, hogy ők is megtapasztalhassák azt a mélyen gyökerező hagyományát ennek a ritka kincsnek, mely kizárólag Chios déli részén terem. “Lenyűgözve a készítés folyamatától, mindegyikük telepakolta a bőröndöt mastiha termékekkel. Az egész bőröndöt!”  És a nyaralás élményének megkopását követően is adták le rendeléseiket további mastiha termékekre.

Economides kvantum-mechanikából doktorált és első osztályú gyógyszerész diplomával zárta az oxfordi éveket, melyet követően azonnal felajánlottak neki egy jól-fizető állást egyből a karrier-létra csúcsán, mely egy nagyon ígéretes szakmai kezdet lehetett volna számára. A helyzet az volt, hogy ez a felajánlás egy chios-i legénybúcsúban érte. Egy olyan időszakban, amikor Görögország egy igazán mély gazdasági válságban küszködött. A legénybúcsún mastiha italok és jókedvű beszélgetések közepette, melyek arról szóltak, hogyan lehetne enyhíteni Görögország problémáinak gravitációján, a fiatal tudósnak “látomása volt”: “Tudtam, hogy Görögország szenved, és én szerettem volna segíteni a görög gazdaságnak, azzal, hogy hozzáteszem, amit tudok.”

Így történt, hogy megalapította 2014 augusztusában a Mastiha World Ltd-t Görögországból UK-be települt végzős hallgatókkal és elkezdték a Kentos és Enosis mastiha likőrök exportját az Egyesült Királyságba.

Egy jólfizető állás elutasításának kockázata szemben a lehetőséggel, hogy kiemeljen egy terméket, melyet jól ismer és hisz benne, egyértelműen megérte. A Mastiha World évről évre erősebb, Angliát sikerül lassan meghódítania, hiszen a legkiemeltebb koktélbárokban és éttermekben is egyre nagyobb számban tűnik fel. Az átlagos londonitól Gordon Ramsey-ig Londonban beszédtémává vált a mastiha likőr. Economides maga pedig learatja a kemény munkával teli évek gyümölcseit, mikor oxfordi íróasztalánál ült, felhős ég alatt, megédesítve azt a mastiha és az otthon ízével…

Amikor megkérdeztük, mi az, amit ma a modern Görögország taníthat a világnak, akkor a következőt felelte: “Azt gondolom, hogy a görög emberek ellenállóképessége példaként állhat mások előtt. Ennyi év válság, megszorító intézkedések, korrupció után egyre több görög vállalkozást látok, akik ambíciózusak, motiváltak, és készen állnak arra, hogy változást hozzanak önmaguknak és az országnak.”

Amit Economides szerint Görögországnak meg kellene tanulnia, az pedig:
“Azt kellene megtanulnunk, hogy amit mi adunk el az embereknek, az élmény, nem pedig egy önmagában álló termék. Míg a görög termékek tényleg kiemelkedőek, nagyon kevésük mögött áll megfelelő marketingkommunikáció. Finanszírozás, vagy egy világos stratégia nélkül a piacon való szereplés elenyésző marad.”

Talán nem is tűnik olyan hihetetlennek Economides döntése egy görög szigeten a legény búcsúban iszogatva barátaival és családjával, amikor úgy döntött nem a megismételhetetlen karrier-lehetőséget választja. De nem hiszem, hogy ez volt a könnyebb út. Felépíteni valamit a nulláról vállalva annak minden kockázatát, egy olyan cél érdekében, amely nem saját személyes érdekeit szolgálja elsősorban, hanem egy sokkal magasabb rendű víziót, úgy gondolom ez volt a nehezebb út.

Azt hiszem a természet tökéletes módon működik. Ahol évszázadokon át, háborúk és hódítók alatt is fennmarad egy tradíció nagyapáról nagyapára, ott a következő generációban is lesz valaki, aki vállalja a kockázatot, hogy tovább éljen egy érték. Hiszen nem véletlen, hogy ez a sziget ilyen kinccsel büszkélkedhet… 🙂
Források:
http://www.greece-is.com/trip-chios-mastic/
http://www.gummastic.gr/en/