Blog HU, Kultúra & Utazás, Rodosz szigete
Leave a Comment

Augusztus 15 – Mária mennybemenetelének ünnepe Görögországban

 

Augusztus 15-e (görögül: dekapendeavgoustos) az év egyik legnagyobb ünnepe Görögországban. A keresztény egyház ezen a napon ünnepli Szűz Mária mennybemenetelét, vagy más néven elszenderedését (görögül: Koimisis Tis Theotokou). Azért nevezik így, mert az egyház szerint Mária volt az egyetlen asszony, aki bűnök nélkül élt, és a halál, mint a földi bűnökért járó büntetés, neki nyilvánvalóan nem járhatott. Ezért soha nem használják a “halál” szót vele kapcsolatban, és az ezt ábrázoló szentképeken is inkább Mária mennybemenetelét, és az elalvás békességét hangsúlyozzák. Ez inkább valaminek a kezdete, mint valaminek a vége, ezért igazi vidám ünnep ez az egyház életében ahelyett, hogy gyász volna.

Azokban a görögországi templomokban, melyeket Szűz Mária (Panagia) után neveztek el, ma egyházi szertartás keretein belül hívják őt, és különböző dolgokban kérik az ő segítségét, eljövetelét. Illatos virágokkal díszítik az ‘Istenszülő’ (görögül: theotókou) mennybemenetelét ábrázoló képeket, melyeket a templom bejáratánál helyeznek el, hogy a belépéskor mindenki könnyen hozzáférhessen, megcsókolhassa azt.

Szentkép Szűz Mária Mennybemeneteléről - Kalithies, Rodosz szigete / fotó: Lipcsei Mariann

Szentkép Szűz Mária Mennybemeneteléről – Kalithies, Rodosz szigete / fotó: Lipcsei Mariann

Nem csak azért hatalmas ünnep a mai, mert az ország minden szegletében van egy ‘Panagia’ templom, hanem mert ezen a napon ünnepli Görögország jelentős része a névnapját, hiszen a Maria és annak számtalan különböző verziója (pl. Despina, Panagiota, Panagiotis, stb.) a legnépszerűbb görög nevek, melyek között nem csak női-, hanem férfinevek is szerepelnek. Egyedül Kréta szigetén él az a szokás, hogy kizárólag azok a Maria-k ünneplik ezen a napon a névnapjukat, akik már házasok, míg a többiek november 21-én ünneplik azt.

Az ünnepeltek ezen a napon a templomi szertartásra különleges tradicionális kenyeret sütnek, melyet megáldanak, darabokra vágnak, és azt követően az ünnepelt körbeviszi a hívők között egy fonott kosárkában, hogy megkínáljon mindenkit vele. Ez az alkalom is közösségkovácsoló erejű, remek lehetőség, hogy mindenkivel váltson az ember pár szót, miközben körbekínálja az isteni fahéjas-szezámos kenyerét. Persze ahány ház annyi féle kenyér, és érdemes megkóstolni mindet. 🙂 És igen, a görögöknél az ünnepelt készül ajándékkal a többiek számára.

Iera Panagias Eleousis Kalythion templom - Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

Iera Panagias Eleousis Kalythion templom – Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

Én 2015-ben Rodosz szigetén Kalithies faluban vettem részt egy ilyen templomi szertartáson az Irgalmas Szent Szűzanya picinyke templomában (IERA PANAGIAS ELEOUSIS KALYTHION) egy házaspárral, ahol a férjnek épp névnapja volt (Panagiotis a neve), így vittünk magunkkal mi is egy nagy kosár kenyeret. A picike templomban csak azok a férfiak tartózkodtak, akik a litugriákat énekelték, mindenki más a templom körüli udvaron hallgatta a szertartást. A kenyereket itt a templom előtt megáldották, és felolvasták a hívek által írt imát, melyet a kenyér mellé helyeztek. Ebben az imában lehetőség van áldást, egészséget, örömöt, szép, hosszú életet stb. kérni családunknak, barátainknak. Különösen jól esett, hogy barátaim engem és a páromat is megneveztek fohászaikban. Néha egy-egy ilyen apró gesztus, pozitív szándék, jókívánság olyan sokat tud jelenteni.

Panagiotis, Anastasia és Én - Irgalmas Szűzmária templom - Kalithies, Rodosz szigete

Panagiotis, Anastasia és Én – Irgalmas Szűzmária templom – Kalithies, Rodosz szigete

Miután körbevitték a feldíszített Mária-képet a hívek a templom körül, az ünnepeltek körbe-körbe kínálgatták finom házi kenyerüket, benne az áldással, és a sok jókívánsággal. A templom mellett osztogattak vizet, és friss szőlőt mindenkinek. Azt hiszem ez is a különleges görög vendéglátásból fakad, még ha templomba is megy az ember, akkor is meg lesz vendégelve valamivel…

Nagyon jó hangulata van a megáldott kenyerek szétosztásának a templomi szertartás után - Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

Nagyon jó hangulata van a megáldott kenyerek szétosztásának a templomi szertartás után – Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

Nagyon jó hangulata van a megáldott kenyerek szétosztásának a templomi szertartás után - Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

Nagyon jó hangulata van a megáldott kenyerek szétosztásának a templomi szertartás után – Kalithies, Rodosz szigete / Fotó: Lipcsei Mariann

És természetesen, ha ünnep van Görögországban, akkor ott tánc és zene is van. Ezért ma este Görögország szerte számos ‘panigiri’, azaz fesztivál lesz, ahol az ember igazán kimulathatja magát és megünnepelheti az ország “legnagyobb” névnapját.

Mint például itt:

 

Χρόνια πολλά και καλή παναγία σε όλους!

 

 

 

This entry was posted in: Blog HU, Kultúra & Utazás, Rodosz szigete

by

//EN// I am a Hungarian woman living on the Greek Dodecanese archipelago where I have been researching the characteristics of the local landscape and culture since 2015. This journey and work on the Aegean sea gives me the fuel to share what I've found: through written materials (on this blog and at other venues), and to create artworks of pressed flowers and herbs which is a great botano-mythical journey, a worship in the great temple of Mother nature that widens my whole world each day a bit more. My interests: human integrity, interactions between a culture and an individual, recognizing and understanding nature's orderly movements and the cosmic patterns in the human (body and psyche) and their interconnectedness with the non-human world, mythology & archetypes, the Great Mother archetype, women's health, and healing through rebonding with nature (especially with the plant world). //HU// Főként a szavak és a képek nyelvén közlő, önálló utat kijárni próbáló, gondolkodó, örökösen válaszokat kereső embernek tartom magamat. Jelenleg Rodosz szigetén élek, ahol 2015 óta próbálom megfejteni a Mediterránum ezen szegletének (engem mágnesként fogva tartó) géniuszát a helyi természetben, szociokulturális vonásokban, egyéni történetekben - valamint próbálom megfejteni saját folytonosan formálódó viszonyulásomat e költészettől parázsló tájhoz, annak ambivalens jelenkori kultúrájához. Ez a kimeríthetetlen felfedező munka lett írásaim (és egyben önismeretem) epicentruma. A Rodoszi Herbárium pedig a görög szigetek természeti gazdagságának és éteri szépségének egyszerre megidézési- és megismerési kísérlete. A helyi növények gyűjtésével, préselésével és képekké alakításával nem csak a teremtés szépségében gyönyörködöm, hanem segít kapcsolódnom a fény útjához, a vegetáció diverzitásához és ritmusához, mitikus történetek, archaikus elfeledett bölcsességekhez, tudattalanomban szunnyadó képekhez, kozmikus analógiákhoz, és mindezen keresztül saját lényegemhez.

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.