Ma, január hatodikán a vizek megkeresztelését/megszentelését ünnepli Görögország egy igazán látványos vallásos rituáléval, az úgynevezett epiphany-val. Rodosz városban minden évben (a régi kolosszus helyén lévő) Mandraki kikötő ad helyszínt ennek a különleges eseménynek közvetlenül az Evangelismos templom mellett. Egy igazán jó helyet sikerült kifogni a kikötő partjánál, ahonnan egy kedves halász, Antonis mellett ücsörögve megörökítettem egy-két izgalmas pillanatot, miközben szétsütötte az arcunkat a januári rodoszi Nap. Nem tudom pontosan, hogy mit jelent ez az ünnep a rodosziaknak ma a modern időkben, de nekem mindenképpen valami újat adott, és igen: varázslatosnak találtam. Imádtam, ahogyan a hajók ünnepélyesen, méltóságteljesen behajóznak egymás után a kis kikötőbe, imádtam a harangok hangját, az édes eleven gyerkőcöket, az emberek izgalmát és várakozását, a hullámokat a lábam alatt, a tenger sós illatát, Antonis kommentjeit az esemény alatt. 🙂 Nekem, aki egy másik kultúrából érkeztem, ez a reggel tele volt színekkel, illatokkal, hangokkal, melegséggel és inspirációval. Tömegek gyűltek össze csak azért, hogy tanúi legyenek néhány igazán bátor jelentkezőnek, akik a hideg tengerbe ugorva versenyt úsznak a pap által vízbe dobott ‘szent keresztért’. Mindenképpen volt egy ereje ennek a közös eseménynek és megtapasztalhattam az imádott Mandraki kikötőt egy másik köntösében. A helyszín elragadó volt, tényleg minden áldott alkalommal leborulok ennek a városnak a szépsége előtt…

Reggel 9-kor a kikötő még szinte teljesen üres volt, mert az emberek a vallásos szertartáson voltak az Evangelismos templomban. Itt látszik a pulpitus, ahol a papok álltak később és hajították a tengerbe a keresztet:

Az emberek folyamatosan érkeztek a templomi szertartásra:

És természetesen a lufik sem maradhatnak el egy ilyen eseményről…

Közben már a kikötőben is gyülekeztek az emberek, kezdték elfoglalni a helyüket, hogy jól lássák a nagy esemény:

A templomi szertartás után hajók érkeztek a kikötőbe, néhányuk turistákat is szállított, hogy egy különleges szemszögből tapasztalhassák meg az élményt:

És végül meghozták az elszánt vacogó versenyzőket is:

Amerre csak néztem emberek…

A vízimentők csónakja is behajózott:

És a harangokkal együtt megérkeztek a különböző titulusú papok is:

Úgyhogy a “versenyzők” izgatottan készültek a nagy ugrásra:

Ugráááááás:

És a többiek próbáltak nekik segíteni a partról, hogy merre keressék a vízben a keresztet:

És meg is lett a szerencsés győztes (azt tartják, hogy aki megszerzi a keresztet annak ez az év csupa szerencse lesz és jó egészség elé néz – Antonis szerint pénzjutalmat is kap):

Gratuláció a győztesnek a papok “lábainál”:

Persze ezután vissza kellett úszniuk a hajóra…

… ami elvitte őket a kikötőből:

Aztán minden visszatért a régi kerékvágásba és egész Rodosz elindult meginni egy jó kávét ebben a gyönyörű szikrázó napsütésben… 🙂