Blog HU, Kultúra & Utazás
Comments 3

Szeretnék / I’d like

It is a free translation by me of the original free poem ‘I’d like’ by Stephen Harrod Buhner. Scroll down to the bottom of this post to read the original script in English.



Szeretnék
találkozni valakivel,
aki nem hagyta a világnak,
hogy az a csodáktól megkoptassa őt,
valakivel, kinek elméje
a sajátommal hasonlatos,
valakivel, aki tudja
hogyan kell hangokat kortyolni,
egy nővel, kinek tekintetét
saját mélysége tölti ki,
életének napsugara
kristályprizma érintés,
melyből ezernyi kép szökik
szertelen a világba,
egy íróval, kinek lénye
a maga által mesélt
történetekkel egybeért,
a gyász archeológusával,
akit az érintetlen dolgok
feltárása fűt,
egy emberrel, aki apjának csendjeit
magában hordja ugyan,
de nem bánja azokat,
történetek mesélőjével, kinek szavai
szikrát szülnek
bármit is érintsen velük,
aki képes utat engedni
azon könnyeknek is,
melyek bennem fagytak,
kinek gondolatai nem
dohos falak szagát árasztják,
aki meghallotta a föld énekét,
amint dallal ajándékozta meg önmagát
éjnek idején, mikor a Pleiádok
a langaléta hegyek fölé emelkedtek,
valakivel,
kinek érzései nem másról tanúskodnak,
mint arról, ahogyan a Világ őt megszólítja,
valakivel,
aki újra és újra óhajtja
a romlatlanság állapotát,
és valakivel,
aki úgy véli,
hogy engem szeretni jó dolog volna.

A fenti szöveg Stephen Harrod Buhner ‘I’d like’ című szabad költeményének általam elkövetett szabad fordítása. Az eredeti szöveget alább olvashatod.


Stephen Harrod Buhner:

I’d Like
to meet someone who
hasn’t let the world
rub the wonder off them,
a person whose mind is
neighborly with my own,
someone who knows how
to drink up sound, a

woman who’s eyes are
filled with the depths
of her, someone whose
life’s sunlight touching
crystal prism, thousands
of images flying wild
into the world, a writer
who’s become the stories
he’s told, an archeologist of
mourning, a digger of first things,
a man who carries inside himself
the silences of his father
and doesn’t mind,

a storyteller whose words
throw sparks from every
thing they touch, who’s able
to cry all the tears I can’t,
a person whose thoughts don’t
smell musty, someone who’s
heard the land sing to itself
late in the night
when the Pleiades rise
above dark mountains, a
person whose feelings
bear witness to what the
world’s telling them, some
one who’s willing to be
innocent over and

over again, and thinks it
would be a good thing
to love me.


Click here to reach the source of original script.

Illusztráció: A Plejádok csillaghalmaz, John Haggart fotója

This entry was posted in: Blog HU, Kultúra & Utazás

by

//EN// I am a Hungarian woman living on the Greek Dodecanese archipelago where I have been researching the characteristics of the local landscape and culture since 2015. This journey and work on the Aegean sea gives me the fuel to share what I've found: through written materials (on this blog and at other venues), and to create artworks of pressed flowers and herbs which is a great botano-mythical journey, a worship in the great temple of Mother nature that widens my whole world each day a bit more. My interests: human integrity, interactions between a culture and an individual, recognizing and understanding nature's orderly movements and the cosmic patterns in the human (body and psyche) and their interconnectedness with the non-human world, mythology & archetypes, the Great Mother archetype, women's health, and healing through rebonding with nature (especially with the plant world). //HU// Főként a szavak és a képek nyelvén közlő, önálló utat kijárni próbáló, gondolkodó, örökösen válaszokat kereső embernek tartom magamat. Jelenleg Rodosz szigetén élek, ahol 2015 óta próbálom megfejteni a Mediterránum ezen szegletének (engem mágnesként fogva tartó) géniuszát a helyi természetben, szociokulturális vonásokban, egyéni történetekben - valamint próbálom megfejteni saját folytonosan formálódó viszonyulásomat e költészettől parázsló tájhoz, annak ambivalens jelenkori kultúrájához. Ez a kimeríthetetlen felfedező munka lett írásaim (és egyben önismeretem) epicentruma. A Rodoszi Herbárium pedig a görög szigetek természeti gazdagságának és éteri szépségének egyszerre megidézési- és megismerési kísérlete. A helyi növények gyűjtésével, préselésével és képekké alakításával nem csak a teremtés szépségében gyönyörködöm, hanem segít kapcsolódnom a fény útjához, a vegetáció diverzitásához és ritmusához, mitikus történetek, archaikus elfeledett bölcsességekhez, tudattalanomban szunnyadó képekhez, kozmikus analógiákhoz, és mindezen keresztül saját lényegemhez.

3 Comments

  1. Az angol eredetit, csak sejtem, s nem vagyok birtokában a nyelvnek. A szerzőt is csak a lyme kór kutatásaiból ismerem felületesen..
    A magyar fordítás tetszik.
    Úgy vélem “hozza” az eredeti szerzőjének egyéniségét.
    Köszönöm, hogy olvashattam….

    Liked by 1 person

    • Mariann Lipcsei says

      De jó ezt olvasni. 🙂 Én köszönöm!
      Én a szerzőt a ‘for the wild’ elnevezésű podcast (https://forthewild.world/) egyik epizódjából ismerem, ahol a növények intelligenciájáról beszél, valamint az intuíciónk fontosságáról, a belső világunk felé való fordulás érdemességéről. A honlapjára (https://www.stephenharrodbuhner.com/) minden esszéjét feltölti (amelyek nagyon esszenciálisak, költői nyelvezetűek, komplexek, hosszúak), azok közül az egyik legújabb tartalmazza az itt lefordított szerzeményt. Láttam mennyire érdekes témákban írt könyveket, és igen azt is, hogy a lyme kór gyógyításáról is írt minimum egyet. Kíváncsi lennék, hogy magyar nyelven elérhető-e bármilyen munkája. Ön tud ilyenről esetleg?

      Like

Szólj hozzá Te is! / Tell us your opinion!

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.