Author: Mariann Lipcsei

Túra a Stefanos kráterhez – Nisyros 2020 február

“Érkeztem. Ettől a föld jobban nem terem. Érintettem. Nem hagyott nyomot a kezem. S ha elmegyek, léptemet betemeti a por. Miért is érkeztem, ha nyomom sem volt?” – Omar Khajjám*: A mulandóság mámora (31. vers) (Mészáros Ferenc fordításában) *perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász (1048-1131)   Annyira vártam már, hogy az idő kegyes legyen egy hosszabb túrához. Tűkön ültem a február elsejei érkezésem óta, hogy láthassam Nisyros legnagyobb vulkáni kráterét, melyet Stefanos névre kereszteltek a helyiek, és amely a sziget fő attrakciója az idelátogató turisták számára. Nisyros az Égei-tengeren, a Dodekániszosz archipelágó közepén fekszik. A szigetcsoport egyik legkisebb méretű szigete, de annál gazdagabb – és kutatók által igazoltan – igen egyedi természeti szépségben. Körülbelül 450 növényi fajjal, 85 különböző madárfajjal, 7 hüllőfajjal és a Monachus-monachus fókafajjal a tengerpartjai mentén büszkélkedhet a sziget. Mert, ugyan ember által nehezen megközelíthetők Nisyros főként sziklás partszakaszai, e fókafaj számára viszont tökéletesek. Nisyros másik két görög sziget között fekszik. Kos (Hippokratész szigete) az északi szomszédja és Tilos a déli (szintén természeti szépségéről és diverzitásáról híres, illetve az első görög meleg házasságról), keleti irányból …

“Én nem keresek – én találok.” – a nagy fordulat? Vagy mi történik? – 1. rész

“A keresés: kiindulás egy régen ismert tényből, és valami tudott dolog találni-akarása. Találni: ez valami teljesen új. Minden út járható, és minden elérhető eredmény ismeretlen. Nagy merészség, szent kaland: Az ilyen kockázat bizonytalanságát igazából csak azok tudják vállalni, akik kétségek közt is biztonságban érzik magukat, akik határozatlanság, elhagyatottság közepette is vezetőre találnak, akik nem kitűzik a célt, hanem hagyják, hogy maga a cél vezérelje lépteiket.” – Pablo Picasso     Az úgy történt, hogy volt egy forró nyár. Egy forró, görög 2019-es nyár. Újrakezdések garmadáján, tucatján túl, újabb újrakezdésekkel birkóztam a Maslow-piramis alapvető lépcsőfokain bukdácsolva: lakás és munka tekintetében Rodosz szigetén abba a meg nem haló reménybe burkolózva, hogy immáron ez lesz a tuti! Mert ennyi viszontagság után már csak jó jöhet – mondjuk mi emberek naivan. Amikor az emberben nincs belső hit, bizonyosság, stabilitás, akkor a külső apró biztatónak tűnő jelekbe úgy bele tud kapaszkodni és köré építeni olyan légvárakat, hogy csak na. Emlékszem erre az érzésre, erre az iszonyatosan elhagyatott, kiszolgáltatott reménykedésre, hogy majd most meghozza a sors a várt nagy boldog fordulatot, …

‘Alkyonides’ days

I have already highlighted the beauty and the specialty of winter on a Greek island in this post. But I haven’t mentioned so far this lovely period called Alkyonides meres / Αλκυονίδες μέρες in Greek – in English ‘Kingfisher days’ – which is another reason to visit Greece off season.   Greek winter could be pretty chilly and windy, but nearly every year during the Alkyonides meres, which is a meteorological phenomenon of the central Greek climate, there is a lovely period of windless days with clear blue sky and mild temperatures which can reach up to 20°C, or even more! Alkyonides meres could take place from 15th December to 15th February each, but most often between January 16-31. Living on Rhodes (on the sunniest island of Greece) it is never a surprise if we have a strong sunshine, but usually during these days the temperature rises here too. It happened in the previous weeks that we had to turn off the heating, we did not have to make fire in the fireplace. More people …

Halki island: a journey into a different time and space

Six thousand words about this tiny magic island are touching only the surface. I give you an insight through my eyes, through the hospitality of my local hosts and through the honest memories of a local woman of the island. Tales from the past and the present. For the ones who want to discover deeply, for the real travellers a teaser of Halki island is written here below.

Lelki dúlaság a hétköznapokban, avagy a csendben maradás képessége

2017 novemberében végeztem el a DONA International Birth Doula tréningjét Budapesten, amely döntést akkor már régóta érlelgettem magamban. Nem pont azért, mert feltétlenül a születésnél segédkező dúlaként szerettem volna tevékenykedni, de ez volt az a “tanfolyam”, vagy tér, ahol életemben először arról hallgathattam, hogy hogyan legyen egyik ember a másiknak lelki segítője, támogatója egy végtelenül érzékeny élethelyzet során, amely a szülés/születés. Azt gondoltam: végre egy hely, ahol létjogosultsága és érvénye van az érzéseknek lelki és fizikai értelemben egyaránt. Egy terület és egy szemlélet, ahol a fókuszba az ősbizalom, az életbe és a természetbe vetett hit kerül, és ahol kikapcsolhat az agy bizonyos értelemben bekorlátozó, dogmatizáló, az ismert mechanizmusokat kereső és azokkal operáló racionális szerepköre. Hiszen a születés egy megnyílás, egy út az ismeretlenbe, mély láthatatlan rétegekbe – és ezt sok síkon lehet érteni. Akkor már javában ott voltam a saját “újjászületésem” kapujában lelki értelemben, túl számos női témájú műhelyen és szüléselkészítő tanfolyamon (ahol egyetlen nem-várandósként ültem az első sorban szomjazva minden bölcsességre, amely az egyik világból a másikba való átlépéshez köthető – mintha a női …

15 kávézó Rodosz városban – és egy kis “szociográfia” a görög kávézásról tudatos utazóknak

The English version of this blog post is HERE Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nekem minden reggel szükségem van egy kapucsínóra mézzel. Vagy bármikor, amikor gondolkodni szeretnék. Imádom a kávé ízét és illatát és nem, nem vagyok róla hajlandó lemondani annak ellenére sem, hogy tudom felébredhetnék a rozmaring teától, vagy a zöld teától is, illetve néhány légzéstechnikától (főként jógaoktató létemre – ejnye, szégyenlem is magam – na jó, nem). Nekem is kell egy szenvedély, amíg meg nem világosodok teljesen. Azt azért beismerem, hogy inkább vagyok függő, mint szakértő. És nem csak a kávézást imádom, hanem a kávézókat is, melyek annyi különböző funkciót tudnak betölthetni. Más és más karaktere, szerepe van egy kávézónak egy nyugat-európai nagyvárosban és egy görög sziget 50 fős falujában. Terek, melyek helyt adhatnak: a reggeli friss hírek elolvasására egy eszpresszó gyors felhörpintése közben munkába rohanás előtt (legalábbis ha nyüzsgő nagyvárosokról beszélünk), egy randevúra (vagy titkos randevúra), összeülni a csajokkal, üzleti találkozóra, egy jó könyv elolvasásához, tanuláshoz, kreatív munkához, beszerezni az új pletykákat, vagy csak ülni és inspirálódni az utca eseményeiből… illetve …