All posts tagged: művészet

A világ eltűnt és csak a kép van

Életem központi dilemmáját mostanra sikerült megfejtenem és megfogalmaznom a magam számára. Megoldani nem oldottam meg, de ne siessünk annyira előre. Szeretném ünnepelni ezt a csekély eredményt is. Az egész arról szól, hogy hogyan próbáltam minden erőmmel fuzionáltatni két egymást teljesen kizáró területet az életemben. Ez a két terület a művészet (spiritualitás) és a megélhetésem biztosítása. Nagyon nem mindegy, hogy mit értek ebben az esetben művészet alatt. Ebben volt hatalmas mankó számomra Hamvas Béla két esszéje is. Egyik sem első olvasásra. Talán századikra. Lassan ülepedtek a gondolatok és velük együtt az idő közben szerzett tapasztalataim. Az egyik az Öt meg nem tartott előadás a művészetről című műve az írónak, a másik pedig az Arlequin. Számomra a rendkívüli ezekben az írásokban az, hogy további önálló gondolkodásba visz bele olyan kulcsszavak mentén, amelyeknek a lepárlásához, megtalálásához és helyes használatához valószínűleg hosszú évek és rengeteg kontempláció vezetett el. Az ember érzi a mű súlyát és magas koncentrációját. Ez történik, ha az ember nem szórja szét mindenfelé a gondolatait. Hamvas korában persze még nem volt facebook. Nem volt késztetés arra, …

Eredetünk – Genesis

  A napokban láttam Sebastiao Salgado 73 éves brazil “fénnyel író” művész fotográfiai tárlatát a Műcsarnokban. Salgado képeivel először idén tavasszal találkoztam egy civilizációkat magyarázó előadássorozaton, mely után lázas keresésbe fogtam a fotográfus munkásságával kapcsolatban. Nem vagyok hivatásos műértő, egyszerűen csak átrezonált a képeken valamiféle erő, igazság?, amely magával rántott. Hamar rájöttem, hogy nem egy egyszerű fotográfusról van szó, és újra eljutottam egy olyan alkotó emberhez, akinek élete eggyé olvadt alkotásaival, küldetése lett a művészete, és művészete vált a küldetésévé – mindezt akarata, tervei és közgazdasági tanulmányai ellenére. Miután megnéztem a róla szóló ‘The Salt of the Earth’ című dokumentumfilmet, napokig nem tértem magamhoz. Azóta vártam az alkalomra, hogy írhassak róla, és persze rohantam a november 12-ig Budapesten lévő, eddig a világ számtalan pontján bemutatott Genesis névre keresztelt kiállítására, ahogy csak tudtam. Jöjjön most mindaz, amit ez a tárlat a felszínre hozott bennem.   A kizárólag fekete-fehér fotók nyelvén “beszélő” Salgado munkásságának harmadik nagy léptékű, hosszútávú projektje a Genesis (ezt előzte meg a Munkások – 1993, és a Vándorlás – 2000), melyben a korábbi munkáihoz hasonlóan egy globális, …

Egy workshop Palya Beával – "Nem kell tökéletesen, csak próbáld meg!"

Palya Bea és én Palya Bea számomra nem egyszerűen csak egy távoli, égbőlpottyant ‘celeb’, vagy híresség. Palya Beával Bagon kertszomszédok voltunk, ahogy a szüleink azok a mai napig is. Utolsó személyes emlékem vele kapcsolatban a gyermekkorunkból az a jelenet, amikor december 24-én szenteste nálunk a nappaliban ketten eléneklünk egy különlegesen szép karácsonyi dalt a családomnak. Én ekkor 7 éves voltam, Bea 17. Emlékeimben úgy él, heteken át készültünk rá. Bea tanította nekem ezt a dalt, emlékszem mennyire izgultam előtte, hogy jól sikerüljön. 🙂 De annyira különleges lett azzal a dallal az az este, és az a karácsony. Pedig “csak” egy dal volt, amit hozzáadtunk. Majd jópár év eltelt, Bea énekelt tovább, én már kevésbé. 🙂 Ő utazott, járta útját, hívta a zene mindenfelé, ezért keveset volt Bagon és innentől már csak a médiából értesültem róla itt-ott véletlenszerűen. Négy évvel ezelőtt, már felnőttként, amikor épp nyakig voltam a jóga tanulmányozásában, összefutottunk Répássy Erika jógaóráján Budán. Bea várandósan, első kislányával, Lilivel a pocakjában (a csoportban egyetlen kismamaként) légies könnyedséggel, otthonosan mozgott a legembertpróbálóbb (legalábbis én küzdöttem rendesen) …

"Adnunk kell, és akkor kapunk." – Albert Elbaz divattervező filozófiája

Folyton kutatok olyan emberek után, akik művészetként élik meg hivatásukat. Próbálom felkutatni életútjukat, megérteni gondolataikat. Vonz a kiteljesedett élet mögött megbújó esszencia, és az ilyen életet élő művészek hozzáállása. Albert Elbaz nem csak önmegvalósított életet él, de sikeres is. A marokkói születésű Izraelben felnőtt divattervező nagyon érdekes interjút adott a Vogue Voices-nak, melyre nemrég találtam rá. Bár az interjú 2013-as, tartalmaz pár megfontolandó gondolatot, melyet azt hiszem nem csak divattervezőknek szánt, de a kreatív gondolkodású emberek számára mindenképp érdekes inspirációt tartogathat.   A korábban a Guy Laroche, majd az Yves Saint Lauren kreatív igazgatójaként is bizonyított Albert az interjú készítésekor épp az egyik legrégebbi és leghíresebb francia divatház, a Lanvin kreatív igazgatójaként nyilatkozott. KI VAGYOK ÉN? Páran azt mondják én egy jó szakember vagyok. Talán. Szeretnék az lenni. Néhányan azt mondják, hogy egy mesélő vagyok. Amikor ruhákat, vagy egy kollekciót készítünk, az mindig egy történet is, melyet elmesélünk. Vannak, akik azt mondják rám ‘kreatív igazgató’. Valójában ez az a megnevezés, melyet a legkevésbé szeretek. Azt gondolom, amikor kreálsz/alkotsz, akkor nem irányítasz/igazgatsz, és amikor irányítasz nagyon nehéz kreatívnak lenni. Szóval nem gondolom, hogy az …