All posts tagged: rodoszi emberek

Az új kezdet tisztelete – és egy különleges múzeum megnyitó Rodosz szigetén

“Az egyik ilyen titkos összetevő a “görög életérzésben” az új kezdethez való (nyugati emberek számára szokatlan) különleges hozzáállás. Hogy mitől különleges? Hát pont attól, amitől egész Görögország: képesek időnként megállni, figyelemmel tüntetni ki az élet bizonyos pillanatait, és mindezt lélekkel, odafigyeléssel, hálával megtölteni.”

Advertisements

Vízkereszt Rodosz városában – 2018 január 6.

Nekem, aki egy másik kultúrából érkeztem, ez a reggel tele volt színekkel, illatokkal, hangokkal, melegséggel és inspirációval. Tömegek gyűltek össze csak azért, hogy tanúi legyenek néhány igazán bátor jelentkezőnek, akik a hideg tengerbe ugorva versenyt úsznak a pap által vízbe dobott ‘szent keresztért’.

Egy gyönyörű este a Cafe-bar 1900-ban

Tegnap éjjel valami nagyon különleges dolog történt Archangelos faluban az ‘1900 cafe’-ban, Rodosz szigetén. Sok zenés esten részt vettem már Rodoszon, de azt hiszem eddig messze ez volt a legemlékezetesebb mind közül. Kivételes, csodálatos művészek zenéltek együtt – életükben először ebben a felállásban. Olyan zene szülte meg magát a művészek szívén, lelkén keresztül, ami mindannyiunkat időn és téren túl messzire, varázslatos helyekre vitt el. Megnyílt egy csatorna tegnap este, és őszinte hálát érzek ezért a mély, gyógyító, spirituális élményért. Művészek: Anna Nikitiade Despoina Spanou Manolis Christodoulou Panormitis Boubas Taxiarchis Georgoulis    

Generációk

  Apa és fia együtt dolgoznak az udvarukban egy meleg vasárnap délutánon (2017. augusztus 27-én) a gyönyörű rodoszi Óvárosban. Két generáció egy fotón. Ilias, és fia Vasilis cégért faragnak Vasilis vendégházára. A hangosan kacagó Ilias ezermester, ő építette két kezével házukat, és mindent az udvarukon, amely egykor turistáktól nyüzsgő étterem volt. Amíg tönkre nem ment a válságos időkben. Megengedték, hogy készítsek néhány fotót róluk, sőt egy jó beszélgetésre is meginvitáltak az árnyékos udvarba maguk mellé. Együtt dolgozik apa és fia harmóniában, szinte meditatív csendben, de mégis megannyi különbség látható közöttük a képeken annak ellenére, hogy csak egy generációnyi a különbség. Ilias egyenes tartása, a legnagyobb melegben és kétkezi munkába temetkezve is makulátlan öltözéke egy régebbi időbe repít vissza. Vasilis már picit kényelmesebben végzi a munkát, ő már egy teljesen másik korszak “gyermeke”. Elnézve őket azt éreztem, hogy generációink különbözőségei nem lehetnek akadályok abban, hogy szeressük és megértsük egymást, és hogy tanuljunk egymástól. Oda-vissza … ❤️ Ti mit gondoltok?            

A nyugalom titkos szigete Rodosz szigetén – a Green Eco House

Ez a feltöltekező környezet, amit Petros és a szülei megteremtettek a Green House segítségével a tökéletes lehetőséget kínálja arra, hogy az ember sebességet váltson, és visszatérjen saját természetes ritmusához. Mert mi is a természet részei vagyunk, még akkor is, ha néha elfeledjük azt…

Rodosz és a csodálatos rodosziak

Rodosz szigetét immár 7 éve látogatom. Volt, hogy nyaralni utaztam a szigetre, volt, hogy munkát vállaltam itt, hogy még többet tapasztaljak. 2015 óta azonban utazásaimnak új, konkrét célja van: egy olyan tudatos gyűjtés, kutatás, melynek során még közelebbről megismerhetem a rodoszi emberek életmódját, életfelfogását, szokásaikat, és melynek során én is közelebb jutok annak vonzerőnek a titkához, amely miatt 2009-ben ennyire beleszerettem a szigetbe, és amely azóta is fogva tart. 2015-re megérett bennem az érzés, majd a gondolat, hogy egyre erősödő szenvedélyes rajongásom tárgyáról, Rodoszról egy saját könyvben meséljek. Semmilyen korábbi könyvírási, vagy antropológiai kutatási tapasztalatom nem volt, amikor ezt elhatároztam. Egyszerűen csak felültem a repülőre és mentem egy mélyről jövő inspirációval a szívemben. És ezúttal is mondhatni sorsfordító élményekben volt részem, és a hazatérés után egy hatalmas hálát éreztem a helyi, rodoszi emberek felé, akik segítették lépteimet és kinyitottak egy-egy új ajtót, melyek nem csak a könyvemhez vittek közelebb, hanem saját magamhoz is. Köszönetemet az alábbi videóval szerettem volna kifejezni feléjük: Ezek miatt az emberek miatt érzem a szigetet saját otthonomnak minden egyes alkalommal, mikor odautazom. …